Ennyi indítottak Kínából az elmúlt napokban, kétféle Hosszú Menetelés rakétával. Ráadásként friss hírek a kínai emberes űrprogrammal kapcsolatban.
Az első start november 19-én magyar idő szerint 5:01-kor történt Csiucsüanból (Jiuquan), az orszáh északnyugati részéről. A hordozórakéta egy hagyományos Hosszú Menetelés-2C volt, a hasznos teher pedig a Sicsien-30 jelzésű műholdhármas (A, B és C). A hivatalos közlés szerint az űrbeli környezet kutatására szánt és az ehhez kapcsolódó technológiákat kipróbáló űreszközökről van szó. A Sicsien sorozatról tudvalevő, hogy változatos kísérleti műholdakat takar, sokuk pedig „gyanús tevékenységet” is folytat, például furcsa manővereket hajt végre vagy kisebb műholdakat bocsát ki magából. Ez a mostani trió alacsony Föld körüli pályára került, de voltak a szériának olyan tagjai is, amelyekkel a geostacionárius pályát célozták meg.

A másik indítás során felbocsátott műhold nem kevésbé titokzatos, legalábbis semmi lényeges információt nem közöltek róla. A TJS-21 vagy TJSW-20 (Tongxin Jishu Shiyan Weixing) a geostacionárius pálya felé tart. Állítólag távközlési (rádiós és televíziós műsorsugárzási, valamint adatátviteli) céllal készült és ugyancsak technológiai teszteket végez. Elemzők szerint a TJSW sorozatnév katonai műholdakat takar. Egy Hosszú Menetelés-3B rakéta emelte a magasba a délnyugat-kínai Hszcsiangból (Xichang). Az időpont november 21-én magyar idő szerint 11:55 volt. Dezinformáció-e vagy csak tévedés, mindenesetre érdekes, hogy a hivatalos állami Hszinhua (Xinhua) hírügynökség rövid startbeszámolójában Sijen-21 (Shiyan-21) néven hivatkoznak az űreszközre, pedig azt már vagy három évvel ezelőtt elindították…

Végül egy ráadás hír a kínai emberes űrprogram háza tájáról. Mint emlékezetes, a Tienkung (Tiangong) űrállomáshoz csatlakozó Sencsou-20 (Shenzhou-20) űrhajó – valószínűleg űrszemét-becsapódás következtében – megsérült. Ezért a háromfős személyzetét inkább a váltásukra érkezett űrhajósokat szállító új Sencsou-21-gyel hozták vissza. Ők hárman – Csen Tung (Chen Dong), Csen Csungzsuj (Chen Zhongrui) és Vang Csie (Wang Jie) – az űrben töltött 204 napjukkal egyébként kínai időtartamrekordot állítottak fel, a másodszor repült Csen Tung parancsnok pedig az összesített 418 napjával szintén a lista élére került.
Az incidens következtében ugyanakkor a jelenleg az űrállomáson dolgozó három fő biztonságos mentőűrhajó nélkül maradt. Hamarosan, várhatóan november 25-én magyar idő szerint 5:11 kor küldik utánuk – személyzet nélkül, automatikus üzemmódban – a startra már előkészített Sencsou-22-t. Ez lesz az első ember nélküli Sencsou repülés 2011, a Sencsou-8 küldetése óta. Amíg az új űrhajó meg nem érkezik, a sérült Sencsou-20 az űrállomáshoz dokkolva marad. Utána szintén üresen hozzák majd vissza, a műveletek végén pedig az is kiderül majd, hogy alkalmas lett-e volna az űrhajósok lehozatalára.

A Kínai Emberes Űrügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) nemrég bejelentette, hogy a következő – immár a Sencsou-23-mal repülő – személyzet egyik tagja egy teljes évet tölt majd a Föld körül. Bár ez egyelőre csak találgatás, de mindez arra is utal, hogy az első nem kínai – egy egyelőre meg nem nevezett pakisztáni – űrhajós, aki meglátogatja majd a Tienkung állomást, valószínűleg a Shenzhou-24-gyel utazhat fel jövő október környékén, és a Sencsou-23-ban a visszaútra üresen maradó helyen térhet haza rövid időtartamú űrrepülése után.
Kapcsolódó cikkek:
Sicsien-26
Műholdról műholdat
TJSW-20
Sijen-21: kísérleti műhold Kínából
Fent ragadt a Sencsou-20 személyzete
A megoldás: űrhajócsere!
Új kínai űrállomásmodulok jönnek
Kapcsolódó linkek:
A Sicsien-30A, B és C startja (Xinhua)
A TJSW-21 startja (Xinhua)
Hamarosan indítják a Sencsou-22 űrhajót (nasaspaceflight.com)



