Még sosem bocsátottak fel egyszerre ennyi magyar készítésű műholdat, mint a SpaceX mostani, legújabb költségmegosztásos repülésekor.
A SpaceX Transporter sorozata még 2021 januárjában kezdődött, most pedig már a 15. ilyen repülésnél tartanak. Ilyenkor egy Falcon-9 rakéta kapacitását megosztják több megrendelő között, akik számára ez egy gazdaságos lehetőség az űrbe juttatni jellemzően kis (és még kisebb) méretű műholdjaikat. A Transporter repülések Kaliforniából, a Vandenberg támaszpontról indulnak és alacsony, pólusközeli napszinkron pályákra (SSO, sun-synchronous orbit) viszik a műholdakat. A Transporter-15 küldetést szállító rakéta november 28-án magyar idő szerint 19:44-kor emelkedett a magasba. A Falcon-9 első fokozata (B1071) egy régi darab volt, most használták 30. alkalommal. Korábban többek között három másik Transportert (a 8-as, 9-es és 14-es számúakat) bíztak rá.
Nem a mostani az első alkalom, hogy egy Transporterrel magyar műhold indult. A Transporter-7 (2023. április) vitte fel a budapesti C3S Kft. által fejlesztett és épített VIREO-t (Virtual Intelligence Realization for Earth Observation). Ez volt Magyarország első, kizárólag ipari felhasználást célzó technológiai demonstrációs műholdas küldetése. A következő, 8-as Transporter (2023. június) seregnyi „utasa” között volt az MRC-100, amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK), a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói munkájával készült el. A 3 egységnyi „zsebműhold” (PocketQube, 3PQ; 5 cm × 5 cm × 15 cm) a Föld körüli térségben az elektroszmogot mérő SMOG sorozat legnagyobb darabja volt, fedélzetén kísérleti modulokkal. Neve a Műegyetemi Rádió Club (MRC) fennállásának 100 éves évfordulójára utalt.
Ha nem is önálló műhold, de egy magyar berendezés felbocsátása kapcsolódik a Transporter-9-hez is (2023. november). Ekkor a bolgár EnduroSat Platform-5 nevű, 3 egységnyi (3U) CubeSatján repült a C3S Kft. OWL (Orbital Whereabout Locator) műszere, amely a saját pozíciója és azonosítója továbbításával segít azonosítani és követni az űreszközt közvetlenül az üzembe helyezés után. S ha már C3S, akkor említésre érdemes a Transporter-11 küldetés is (2024. augusztus), amely felvitte a WREN-1-et (Water Resources in Efficient Networks), az addigi legnagyobb magyar építésű műholdat. Ez egy 6 egységnyi (6U, 20 cm × 10 cm × 34,05 cm méretű), földmegfigyelő céllal készült CubeSat.
A mostani Transporter-15 azzal tűnik ki az eddigiek sorából, hogy három projekt keretében egyszerre összesen négy magyar készítésű űreszköz is bekerült a rakéta orrkúpja alá! Korábban még sosem volt példa arra, hogy együtt ennyi magyar műholdat bocsássanak pályára. Most ez a nap is elérkezett, az első magyar műhold, a műegyetemi Masat-1 (1U CubeSat) 2012. februári startja után nem egészen 14 évvel. Ahogy a fent említettek, úgy az új műholdak is a BME, illetve a C3S Kft. nevéhez fűződnek. Az alábbiakban röviden bemutatjuk ezeket – abban a sorrendben, amelyben önállósultak a Falcon-9 rakéta második fokozatától.
A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék legújabb műholdja a Hunity, egy 3PQ méretű, 868 g tömegű zsebműhold. Másik neve NMHH-1, a fejlesztést támogató Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnevezésének rövidítéséből. Az apró műhold fedélzetére meglepően sok minden elfért, köztük nem csak egyetemi, de középiskolások által fejlesztett műszerek is. A Hunity a korábbi diákműholdakhoz képest új technológiai fejlesztésként nyitható napelemszárnyakat és műszerpaneleket kapott. Van rajta nagyfelbontású fedélzeti kamera, valamint mágneses és motoros helyzetstabilizáló rendszer is. Az MRC-100-nál megkezdett egyetemek közötti együttműködés folytatásaként, a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje is a fedélzetre került (egyfajta „műhold a műholdban”, SZESAT néven). A 2024-es Cansat Hungary középiskolás verseny döntős csapatai pedig összesen hat saját fejlesztésű kísérleti panelt helyezhettek el a fedélzeten. A műholddal rádióamatőr sávon tartják majd a kapcsolatot, elsődleges földi vezérlőállomása a Műegyetem E épületének tetején található. A legújabb műegyetemi műholdról, alrendszereiről és kísérleteiről sok érdekes részletet meg lehet tudni a Hunity honlapján. Érdekesség, hogy ez lett kereken a 100. PQ méretkategóriájú műhold, amelyet felbocsátottak.
A C3S Kft. WISDOM (Wise Integration of Satellites PNT tracking Data using OWL for collision avoidance Management) nevű kísérlete, amely az Európai Űrügynökség (ESA) navigációs innovációs programja (NAVISP, Navigation Innovation and Support Program) támogatásával valósult meg, nem is egy, hanem két CubeSat kategóriájú (3 egységnyi, 3U) műholdat (A és B) tartalmaz. Ez messze nem egy hagyományos CubeSat-küldetés, úttörő technológiai fejlesztéseket próbálnak ki vele a gyakorlatban. A fő cél műholdak ütközésének elkerülésére szolgáló autonóm technológiák demonstrálása. A probléma sosem volt még ennyire aktuális, amikor egyre zsúfoltabbá válik az alacsony Föld körüli pályák térsége. A repülésük során egymástól földi parancsra biztonságosan elváló A és B műholdak mindegyike műholdas navigációs (GNSS) vevőberendezéssel és a már említett OWL rendszerrel is fel van szerelve a helymeghatározáshoz, a követéshez, a műholdak közötti kommunikációhoz és a manőverezéshez. A kísérlet bemutatja a műholdütközés elkerülésének megoldását, autonóm módon, emberi beavatkozás nélkül. Az egyik CubeSat miniatűr tolóhajtóművekkel, a másik plazmafékkel van felszerelve, amelyeket egy finn cég (Aurora Propulsion Technologies) szállított. Ezek lehetővé teszik a kis űreszközök pályáról való lehozását és légkörbe lépetését a kétévesre tervezett működési időtartam lejártával. Ha ezek az innovatív megoldások beválnak, a jövőbeli műholdgyártók is támaszkodhatnak rájuk a küldetéseik tervezésében.
Mint az integrációt és tesztelést végző partner és a műholdplatform készítője, ugyancsak a C3S Kft. építette a Mauve nevű, a brit Blue Skies Space megrendelésére az Európai Unió (EU) finanszírozásában megvalósuló űreszközt. Ez egy 16 egységnyi (16U) CubeSat, amely tehát átveszi a méretrekorder pozícióját a Magyarországon eddig készült műholdak között. A Mauve fedélzetén egy 13 cm átmérőjű, a látható és közeli ultraibolya tartományban (200 és 700 nm hullámhosszak között) érzékeny távcső repül, amely csillagászati megfigyeléseket végez majd. A kis űrtávcső célpontja több száz csillag lesz, amelyek kitöréseit és a körülöttük keringő bolygókra kifejtett lehetséges hatását lehet vizsgálni a színképi adatok alapján. A csillagokról az ultraibolya tartományban gyűjtött adatok elég különlegesek, hiszen a földi légkör elnyeli a világűrből érkező ibolyántúli sugarakat, ezért földfelszíni távcsövekkel az elektromágneses sugárzásnak ez a tartománya nem tanulmányozható. A műhold fejlett helyzetmeghatározó és vezérlő rendszere precíz irányítást és stabil megfigyeléseket tesz lehetővé, ami garantálja az adatok jó minőségét. A Mauve tudományos adataihoz újszerű módon, egy előfizetéses platformon keresztül lehet majd hozzáférni.
A C3S Kft.-nek az indítás napján közzétett közleményében arról is szó esik, hogy a küldetés sikeréhez olyan stabil és hibabiztos fedélzeti, illetve földi infrastruktúra szükséges, amely a műhold teljes, hároméves élettartama alatt biztosítja a tudományos célok megvalósítását. A pályára állítást követően 2026 elején kezdődnek a tudományos megfigyelések, a műholdat a C3S fogja üzemeltetni.
A Mauve összeszerelése gyorsított képsorozaton. Bár ennyire azért nem volt gyors a folyamat, mégis nagyon rövid idő, kevesebb mint 3 év telt el az elképzelés megvalósításáig. A hagyományos nagy tudományos műholdak esetében ez sokkal lassabban zajlik. A hároméves küldetésre tervezett Mauve célja annak bemutatása, hogy a kis műholdak alacsony költségek mellett is képesek nagy hatású tudományos eredményeket elérni. (Forrás: Blue Skies Space / C3S / YouTube)
Ezúttal – örömteli módon – nem nagyon maradt helyünk a Transporter-15 többi hasznos terhének az ismertetésére. Az összesen 140 műhold közül néhányra a következő napokban-hetekben azért még visszatérhetünk.
Kapcsolódó cikkek:
A SpaceX első költségmegosztásos startja
Több mint 80 műhold Falcon-9-cel
Transporter-3
Transporter-4
Transporter-5
Transporter-6
Transporter-7, magyar műholddal
Transporter-8, most is magyar műholddal
Transporter-9
Transporter-10
Transporter-11, magyar műholddal
Transporter-12
Transporter-13
Transporter-14
Kapcsolódó linkek:
Hunity honlap (BME)
C3S Kft. honlap
WISDOM projekt (ESA NAVISP)
A Mauve asztrofizikai űrküldetés (EU)
Mauve: a tudományos adatszolgáltatás új modellje (UK Space Agency)
