Sőt nemcsak a Starlink, hanem minden internetszolgáltató műholdsereg, legalábbis ezt ígérik egy új technológia, a Stratomast fejlesztői.
Az új technológia nem más, mint két régebbi eszköz továbbfejlesztése. Az egyik a sztratoszférába emelkedő léggömbök, a másik pedig a nagy magasságban is repülni képes, pilóta nélküli repülőgépek (drónok vagy UAV-k, uncrewed aerial vehicles). A fejlesztők várakozása szerint a műholdseregekkel biztosított szolgáltatás árának töredékéért lesznek képesek nagysebességű internetes szolgáltatást nyújtani.
A nagy magasságba emelkedő platformokat (HAPS, high-altitude platform stations) már hosszabb ideje használják, de a technológia még nem teljesen kiforrott. A Google például tíz éven át kísérletezett távoli, ritkán lakott területeken internetszolgáltatást biztosítani a sztratoszférában lebegő ballonokról, azonban a módszer nem bizonyult fenntarthatónak.
Újabban két cég, a World Mobile Stratospheric és a Sceye próbálkozik ugyanezzel, 10 és 50 km közötti magasságba felengedett eszközökről. Nyilatkozataik szerint jobb és olcsóbb szolgáltatásra lesznek képesek, mint a műholdseregek. A World Mobile Stratospheric CEO-ja szerint az eddigi HAPS technológiát használó eszközök azért nem voltak sikeresek, mert napelemekkel termelték az energiát, és az így megtermelt néhány száz watt nem volt elég a nagy energiaigényű, a széles sávú jelet a Földre sugárzó antennák ellátására. Ehelyett a cégük által fejlesztett Stratomast robotrepülőgép folyékony hidrogén üzemanyagot használva hat napon keresztül lesz képes 18 km magasban lebegni, emellett a fedélzeten elegendő elektromos energiát termelnek a 3 m x 3 m-es, fázisvezérelt antenna ellátásához, és így egyszerre 500 000 földi felhasználó kiszolgálásához. Hat nap elteltével újabb gép veszi át a szolgáltatást, az első pedig leszáll, hogy feltankolják és felkészítsék a következő felszállásra. A CEO szerint így közvetlenül a felhasználók mobiltelefonjára másodpercenként 200 megabit (200 Mbps) információt tudnak küldeni, szemben a Starlink direkt szolgáltatásának 17 Mbps adatátviteli sebességével, ami csak szöveges üzenettel küldött segélyhívásokhoz elég.
A 4 tonna tömegű, könnyű, szénszálas anyagból készülő Stratomast repülőgép fesztávolsága 56 méter, vagyis ugyanakkora, mint a 120 tonnás Boeing–787 Dreamlineré. Egyetlen Stratomast 15 ezer km2 terület kiszolgálására lesz alkalmas, így például Skócia teljes területe kilenc repülőgéppel ellátható lenne. Becslésük szerint egy ilyen rendszer üzemeltetése évente 40 millió angol fontba kerülne, vagyis Skócia 5,5 millió lakosát fejenként és havonta 60 pennyért tudnák 200 Mbps sebességű internettel ellátni. Ezzel szemben a Starlink legolcsóbb előfizetése jelenleg havi 40 dollár, és a 250 Mbps sebességű jelek vételéhez földi terminál szükséges, az információ viszont szétosztódik az azonos terminálhoz kapcsolódó felhasználók közt, így előfordulhat, hogy a felhasználóknak be kell érniük 10 Mbps sávszélességgel.
A HAPS technológiával kísérletező másik cég az új-mexikói Sceye, amelynek CEO-ja szerint szolgáltatásuk azért lehet életképes, mert a jelenlegi műholdseregek egyike sem képes négyzetkilométerenként egynél több felhasználó ellátására. A Sceye léghajószerű platformot fejleszt, amelynek energiaellátását napelemekkel biztosítják. Tavaly augusztusban sikeres kísérletet hajtottak végre, amelynek során léghajójuk túlélte az éjszakát, és nem süllyedt túl alacsonyra, miközben sikerült a földfelszín kijelölt pontja fölött maradnia.
Tavaly stratégiai befektetést kaptak a japán SoftBank távközlési szolgáltatótól. A CEO elmondta, hogy nem az alacsony pályán (LEO) működő műholdseregekkel akarnak versenyezni, hanem a legrosszabbul ellátott területek kiszolgálása a céljuk. Ugyanakkor véleménye szerint a műholdseregek még teljes kiépítésük után sem lesznek képesek kielégíteni a világ információigényét. Ezek a rendszerek szerinte soha nem lesznek képesek emberek milliárdjait kiszolgálni, legfeljebb millióit. Remélik, hogy szolgáltatásukat 2027-ben el tudják indítani.
Kapcsolódó cikkek:
Az első adag Kuiper Falcon-9 rakétával
Kapcsolódó link:
Hamarosan elavulttá válhatnak az internetszolgáltató műholdseregek? (Space.com)
