A kutatókat is megdöbbentette, hogy egy moha spórája az ISS külső részén töltött kilenc hónap után is életképes maradt.
Japán kutatók Fudzsita Tomomicsi (Tomomichi Fujita) (Hokkaido Egyetem) vezetésével végezték a kísérletet. Kiderült, hogy a spórák megőrizték életképességüket, ami rávilágít arra, milyen mostoha körülményeket képes elviselni sejtszinten az élet.
A mohák a legősibb földi növények közé tartoznak. Mintegy 400 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, és hiányzik belőlük a „fejlettebb” növények számos jellemzője, például a víz és a tápanyagok szállítására alkalmas érrendszer (azaz a mohák nem edényes növények). Sok fajuk a mostoha földi körülmények között is életképes, például az arktiszi tundrán vagy a Szaharában. A japán kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon ez a rendkívüli ellenálló-képesség a Földön kívül is megmarad-e. Kísérletüket a Physcomitrium patens mohafajjal végezték, amelynek spóráit a 2022 márciusában indított Cygnus NG-17 teherűrhajóval küldték az ISS-re. A spórákat, pontosabban a spórákat termelő sporofitonokat földi előkísérletekkel válogatták ki, amelyek során a világűrbeli körülményeknek tették ki őket. Megállapították, hogy a sporofitonok az űrbeli hatások közül az ibolyántúli (UV) sugárzásra a legérzékenyebbek.
Az ISS Kibo moduljának külső platformján végrehajtott kísérlet vázlata. (Kép: Chang-hyun Maeng et al.
Az ISS-re került mintákat űrhajósok rögzítették az űrállomás külső részére, ahol 283 napig maradtak az űrbeli körülményeknek kitéve, majd 2023 januárjában egy Dragon teherűrhajó visszatérő kabinjában hozták le a Földre őket. Legnagyobb meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a spórák többsége túlélte az űrutazást, holott a kísérlet megkezdésekor arra számítottak, hogy egyáltalán nem találnak túlélő egyedeket. Ezzel szemben a sporofitonok több mint 80%-a életben volt, és ezután az életben maradottak 89%-a a laboratóriumban kicsírázott. Az űrrepülés során a klorofill a mennyisége viszont 20%-kal csökkent, de ettől eltekintve a spórák egészségesek maradtak. A kísérlet eredményét értékelve matematikai modellt dolgoztak ki, amely szerint a sporofitonok akár 5600 napot is képesek lennének túlélni a világűrben.
A kísérlet igazolta, hogy a korábbi kísérletek alanyaiként szolgáló baktériumokon és medveállatkákon kívül a mohák spórái is életképesek maradnak az űrrepülés során. A japán kutatók eredményeikről novemberben számoltak be az iScience folyóiratban.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó link:
A nagy túlélő: moha az űrállomás külsején (Space.com)
