A tavaly márciusban indított SPHEREx obszervatórium befejezte az infravörös égbolt első teljes feltérképezését.
A NASA SPHEREx csillagászati műholdja (teljes nevén Spectro-Photometer for the History of the Universe, Epoch of Re-ionization and Ices Explorer) az univerzum történetét, a reionizáció korszakát és a jeget vizsgáló spektrofotométer, amelyet tavaly március 12-én állítottak 700 km magas napszinkron pályára. A közeli infravörös égboltot a 0,75–5 mikrométer között vizsgáló űrtávcső fél év alatt 102 hullámhosszon készítette el az első teljes égbolttérképet, amelynek segítségével a csillagászok elsősorban a korai Világegyetem felfúvódását, illetve a szerves molekulák eloszlását vizsgálhatják.
A SPHEREx 2025. március–április hónapokban végezte az első tudományos célú megfigyeléseket, majd májusban kezdte meg a rendszeres térképezést. A napszinkron pályán keringő műhold keringésenként mintegy 3600 felvételt készít az égbolt mindenkor elérhető sávjáról. A Föld Nap körüli keringése következtében ezek a sávok fél év alatt fedik le a teljes égboltot, így állt össze a 102 különböző, az egyes vizsgált hullámhosszaknak megfelelő kép a teljes égboltról. Ha a műhold továbbra is kifogástalanul működik, akkor két évre tervezett élettartama alatt négy teljes égboltfelmérés készülhet. A képalkotás technikai részleteiről a SPHEREx honlapján olvashatnak. Miután mind a négy tervezett égbolttérkép elkészül, az adatokat egyesítik, hogy ezáltal növeljék a mérések érzékenységét.
A SPHEREx első égbolttérképe, amelyen elsősorban a csillagok, a csillagközi por és a forró gáz infravörös sugárzása látható. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A SPHEREx egyetlen, alumíniumból készült, nagylátószögű távcsővel térképezi az égboltot. A távcső nyílása 20 cm, három tükörrel és hat kadmium-tellurid fotodetektorral működik, látómezeje 11° x 3,5°. A hat fotodetektor mindegyikét 17 színfokozatú szűrő borítja, így jön létre a 102 hullámhosszon történő észlelés.
A SPHEREx első égbolttérképe a csillagok és galaxisok infravörös sugárzásának hullámhosszán. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Nem a SPHEREx az első űrtávcső, amely a teljes infravörös égboltot térképezi fel, de az első, amely ezt ilyen sok hullámhosszon és ilyen nagy látómezővel teszi. Más űrtávcsövek, például a James Webb-űrtávcső, hasonló hullámhossz-tartományokban dolgoznak, de sokkal kisebb látómezővel. A SPHEREx égbolttérképei a műszerek működési sajátosságainak köszönhetően háromdimenziós jellegűek, ami ugyancsak újdonság. Ez lehetővé teszi a galaxisok távolságának eddiginél pontosabb mérését és eloszlásuk finom változásainak követését, ami elsősorban az ősrobbanást követő felfúvódás részleteinek tisztázása szempontjából fontos.
A SPHEREx első égbolttérképe, amelyen a csillagközi por és a forró gáz infravörös sugárzása látható. A por vörösnek, a forró gáz kéknek látszik a képen. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A SPHEREx adatai bárki számára szabadon elérhetők a NASA/IPAC infravörös űrcsillagászati archívumában.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó link:
A SPHEREx első égtérképe (nasaspaceflight.com)
