Bő egy évvel azután, hogy a Holdat „zavaró tényezőnek” minősítette, Elon Musk most azt mondja: mielőtt embereket küldene a Marsra, a SpaceX inkább a holdi letelepedésre fog összpontosítani.
Pedig a Mars meghódítása és az ottani állandó emberi jelenlét feltételeinek megvalósítása Elon Musk űrvízióinak alapvető eleme volt eddig. Február elején viszont egy közösségi médiás bejegyzésben kifejtette, hogy a SpaceX háttérbe szorítja régóta dédelgetett marsi ambícióit. Ehelyett erőforrásait egy terjeszkedő holdi település létrehozására összpontosítja. A hangsúlyáthelyezés indoka, hogy ez – legalábbis Musk szerint – potenciálisan 10 éven belül megvalósítható lenne, míg a Marson több mint 20 évre lenne hozzá szükség, márpedig a kitelepülés sürgető lenne az emberi civilizáció jövője szempontjából. Mindez nem jelenti azt, hogy Musk elvesztette volna érdeklődését az emberek Marsra küldése iránt, de ez most másodlagos cél lett a holdi letelepedéshez képest. A SpaceX öt-hat éven belül megkezdené egy Mars-város felépítését is.
Elon Musk korábbi jóslatai alapján ezeket az időtávokat nem érdemes túlságosan komolyan venni. Korábbi cikkeink visszaolvasásából is nyilvánvaló, hogy 5-10 éves időtávokra „érdemes” ígéreteket tenni, az ennél sokkal távolibb jövőre vonatkozó elképzelések nem hangzanak annyira „komolynak”. Más kérdés, hogy a rövid határidőket viszont nehéz teljesíteni. 2012 elején például arról az elképzelésről számoltunk be, hogy 2018-ban egy speciális Dragon űrhajó indulhat el a vörös bolygó felé, egy Falcon Heavy rakétával – egyelőre még űrhajósok nélkül. Ugyanannak az évnek a végén szó esett arról a vízióról, miszerint a SpaceX jóvoltából két évtizeden belül emberek szállhatnak le a Marsra, és hogy „a Musk által felvázolt kolónia száz év múlva (…) valósággá válik”. A marsi Dragon (a Vörös Sárkány) témája még 2016-ban is napirenden volt, azzal az óvatos kiegészítéssel, hogy az indulás akár 2020-ra is átcsúszhat. 2017 nyarán már biztosnak tűnt, hogy nem lesz 2018-as indítás. Elon Musk annak az évnek az őszén, az Ausztráliában tartott nemzetközi asztronautikai kongresszuson előadásában felvázolta elképzeléseit arról, hogy a 2020-as években – a NASA-val való együttműködésben – embereket küld a Mars felszínére. Ekkor már a BFR-nek nevezett – ma Starship néven ismert – óriásrakéta-rendszer volt a tervek középpontjában. Az előrevetített időtáv – a 2022-re tervezett első teherszállító küldetés, valamint a 2024-es első emberes Mars-utazás a BFR-rel – igazából már 2017-ben sem tűnt reálisnak. S valóban, ezek a dátumok most már a múlt ködébe vesznek. Viszont itt van az újabb 5-6 éves időtávra tett jóslat…
Korábban sem Musk, sem a SpaceX nem vázolta fel a Holdon való ilyen letelepedés részletes terveit. Musk még egy tavaly májusi, a SpaceX texasi Starbase létesítményében tartott előadásán is azt hangsúlyozta, hogy a Starship fejlesztése előrehaladásának fokmérője egy önfenntartó marsi telep létrehozása lenne. Egy nagyszabású emberi település létrehozásához több ezer indításra volna szükség. A beszédben felvázolt terv szerint a küldetések a következő, 2026 (!) végén megnyíló marsi indítási ablakkal kezdődhetnének. Addig persze meg kellene oldaniuk a Föld körüli pályán való üzemanyag-utántöltést is, amire eddig még nem került sor. Ez ugyanakkor nem csak a Mars-, de a Hold-küldetések szempontjából is kritikus fontosságú. A Starship holdraszálló változatát a SpaceX a NASA emberes holdi programja, az Artemis számára fejleszti.
Iparági szakértők körében általánosak voltak a kétségek azzal kapcsolatban, hogy a SpaceX készen áll-e egy Mars-küldetés végrehajtására az idei év végéig. Mostanra maga Musk is felhagyott ezzel az elképzeléssel. Helyette most egy pilóta nélküli holdraszállási bemutató van napirenden, a remények szerint 2027 márciusában. Logikus érvek is akadtak, hiszen a Marsra csak akkor lehet utazni energiatakarékos pályán, ha a Föld és külső bolygószomszédunk egymáshoz viszonyított pálya menti pozíciói ehhez 26 havonta megfelelő módon alakulnak. Az utazás is elvesz vagy fél évet. Ezzel szemben a Holdra 10 naponta tudnának indulni, és két napba telik odaérni. Ez azt jelenti, hogy sokkal rövidebbre tudnák venni a fejlesztési ciklusokat egy telep megépítéséhez a Holdon, mint a Marson. (Ezek a körülmények persze korábban is fennálltak, semmi új nincs bennük.)
Bár Musk régóta érdeklődik az emberes Mars-küldetések iránt, a Hold iránti érdeklődése az évek során hol nőtt, hol csökkent. „Ha igazán fel akarod kelteni a közönség érdeklődését, akkor kell egy bázis a Holdon” – mondta egy 2017. júliusi beszédében. Ugyanakkor 2025 elejére már szinte kizárólag a Marsra koncentrált. „Nem, egyenesen a Marsra megyünk. A Hold csak figyelemelterelés” – írta egy 2025. januári közösségimédia-bejegyzésben, reagálva arra a javaslatra, hogy a Holdon előállított folyékony oxigént használják fel a Starship Mars-küldetéseinek üzemanyagaként. A Holdtól „elforduló” álláspont tükrözte a második Trump-kormányzat korai politikai szándékait, amelyek alapján úgy tűnt, hogy a Mars-kutatást hangsúlyozzák a holdi programok rovására. Ezek között szerepeltek a Space Launch System (SLS) és az Orion programok Artemis-3 küldetés utáni leállítására vonatkozó javaslatok. Mindazonáltal a Kongresszus ellenállt az SLS és az Orion, valamint a holdi Gateway űrállomás leállítására irányuló erőfeszítéseknek. Trump elnök decemberben kiadott végrehajtási rendelete 2028-ig emberes visszatérést írt elő a Holdra, és 2030-ig egy állandó holdbázis első elemeinek létrehozását szorgalmazta.
Ugyanakkor a SpaceX és Musk egyre növekvő érdeklődést mutat az orbitális adatközpontok iránt. A pénzből lehet bármilyen sok, de azért nem végtelen sok: ez egy olyan erőfeszítés, amely elszívhatja az erőforrásokat a marsi ambícióktól. A SpaceX már kérelmet nyújtott be az illetékes szövetségi távközlési felügyelethez (Federal Communications Commission, FCC) akár 1 millió (!) alacsony pályás műhold adatközpontként való hasznosítására. A SpaceX február elején azt is bejelentette, hogy felvásárolja Musk mesterséges intelligenciával foglalkozó cégét, az xAI-t.
Kapcsolódó link:
Musk says SpaceX focus is on the moon rather than Mars (Space News)
