Különlegesen szép Kármán-örvénysort örökített meg a NASA Terra műholdja a Kelet-kínai-tenger fölött.
Hasonló örvénysorokat korábban már többször is bemutattunk portálunkon. Ezek olyankor alakulhatnak ki, amikor a légáramlás útjában valamilyen magas, de viszonylag kis kiterjedésű akadály emelkedik. Esetünkben ez az akadály a Dél-Koreához tartozó, de félsziget legdélebbi pontjától mintegy 80 km-re délre fekvő Csedzsu- (Jeju- vagy Cheju-) sziget, pontosabban a sziget közepén 1950 méter magasba emelkedő Halla-hegy (Hallasan). (Érdekesség, hogy ez a hegycsúcs Dél-Korea legmagasabb pontja. Bár a félsziget keleti oldalán, Észak- és Dél-Korea területén végighúzódik az átlagosan 1000 méter körüli magasságú Thebek-hegység, ám ennek legmagasabb csúcsa, a Szorakszan is csak 1708 méter magas, vagyis valamivel elmarad a Halla-hegy magasságától.)
A NASA Terra műholdján működő MODIS sugárzásmérő 2026. február 19-én készített felvételén tisztán kirajzolódnak a Csedzsu-szigettől délkeletre kialakult Kármán-örvények. A Koreai-félsziget déli részét, illetve Kínában a Jangce torkolatának környékét a feliratok jelzik, a kép keleti szélén pedig Japán Kjúsú-szigetének egy része látható. (Kép: NASA Earth Observatory, Michala Garrison; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE and GIBS/Worldview)
A bemutatott felvételt a NASA Terra műholdján működő közepes felbontású spektroradiométer, a MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) 2026. február 19-én készítette. Aznap a szél iránya és az egyéb légköri körülmények kedveztek a délkeleti irányban hosszan elnyúló, szépen fejlett örvénysor kialakulásának. Ha a szél túl gyenge, akkor ki sem alakulnak az örvények, ha viszont túl erős, akkor az örvények nem tudnak hosszabb ideig fennmaradni. Általában az 5–15 m/s (18–54 km/h) sebességű szél a legkedvezőbb az örvénysorok kifejlődéséhez. Az egymás után sorakozó, váltakozó forgási irányú örvényeket a felhők rajzolják ki.
A Csedzsu-szigeten emelkedő, 1905 méter magas Halla-hegy mintegy 400 méter átmérőjű kalderája a krátertóval. A tűzhányó utolsó kitörését ezer éve, 1007-ben jegyezték fel. A hegy belsejében lávacsövek figyelemreméltó hálózata található. (Kép: Wikipedia, CC BY 2.0)
Február közepén nemcsak a légkör, hanem a tenger is turbulens a Csedzsu-sziget környékén. A kínai partok mentén viszont a tenger vizét a Jangce hordaléka nagy területen, egész évben barnás árnyalatúra színezi. A legyezőszerűen szétterülő hordalék főként télen gyakori, a kutatások szerint ezt a tengeráramlások évszakos változásai és a vízoszlopok keltette vertikális keveredés okozza. A sziget éghajlata télen is enyhe, a hőmérséklet csak ritkán csökken fagypont alá (a Csedzsu-sziget nagyjából Ciprus földrajzi szélességén fekszik).
A NASA Landsat–7 műholdjának 2000. április 6-án készített felvétele a Csedzsu-szigetről. A geológiai értelemben nagyon fiatal sziget korát mintegy 2 millió évre becsülik. A 73 km hosszú, 31 km széles sziget közepén emelkedik az 1905 méter magas pajzsvulkán, a Hella-hegy. (Kép: NASA Earth Observatory, Robert Simmon; Landsat adatok: United States Geological Survey)
Kapcsolódó cikkek:
Örvények a vízben és a levegőben
A Koreai-félsziget éjjel az ISS-ről
Kapcsolódó linkek:
Showy Swirls Around Jeju Island (NASA Earth Observatory)
Cheju Island, South Korea (NASA Earth Observatory)
A Kármán-örvények leírása a kialakulásukat bemutató animációval (Eumetsat – EUMeTrain)
