Az európai–kínai műhold egy Vega-C rakétával kel majd útra Francia Guyanából, hogy a napszél, valamint a földi magnetoszféra és ionoszféra kapcsolatát kutassa.
A SMILE – vagy, tekintettel az értelmes (mosoly jelentésű) angol szót kiadó rövidítésre, nem csupa nagybetűs változatban leírva, Smile – a jelenlegi tervek szerint április 9-én magyar idő szerint 8:29-kor startolhat a Kourou űrközpontból egy Vega-C rakétával.
A műhold, amelynek teljes neve Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) együttműködésében készült. Az Űrvilág olvasói először több mint egy évtizede, 2015 nyarán olvashattak róla, amikor kiválasztották megvalósításra az ESA Cosmic Vision programjában. Tavaly már világossá vált, hogy az indítás idén tavaszra csúszik.
A tudományos űrprojekt célja, hogy feltárja, hogyan reagál a Föld a Napból érkező töltöttrészecske-áramlásra, vagyis a napszélre, valamint a napkitörésekre. Egy lágyröntgen-berendezés segítségével elsőként figyelik meg a Föld mágneses mezejét röntgentartományban, a műhold ultraibolya kamerája pedig egyedülálló módon akár 45 órán keresztül folyamatosan tudja figyelni az északi féltekén a sarki fényt. A négyfokozatú Vega-C rakéta kezdetben alacsony Föld körüli pályára bocsátja, majd onnan az űreszköz saját hajtóművei alakítják ki a végső, elnyúlt ellipszis alakú pályáját, amelynek földtávoli pontja kb. 121 ezer km-rel lesz az Északi-sark felett. Ezzel szemben a Déli-sarknál a pálya csak 5000 km-rel a felszín felett húzódik. A műholdról akkor sugározzák le az adatokat a földi követőállomásokra, amikor az a pályájának az alacsonyabb szakaszán repül.
A Smile a fent említett, a lágy röntgen és az ultraibolya tartományokban érzékeny kamerával együtt összesen négy fedélzeti tudományos műszert visz magával annak vizsgálatára, hogy a Föld hogyan reagál a Napból érkező napszélre. Ezáltal a műhold javítani fogja a napkitörések, a geomágneses viharok megértését és segít az űridőjárás folyamatainak kutatásában és előrejelzésében. A másik két berendezés egy részecskedetektor (Light Ion Analyser, LIA), valamint a mágneses tér erősségét mérő műszer (Magnetometer, MAG).
Az ESA volt felelős a műhold hasznos terhét hordozó moduljának megépítéséért, amely a négy tudományos műszer közül háromnak ad helyet. Emellett a tudományos műszerparkból a lágyröntgen-képalkotó (Soft X-ray Imager, SXI) európai gyártmány. Az ESA biztosította továbbá a hordozórakétát, valamint az összeszereléshez az integrációs és tesztlétesítményeket és szolgáltatásokat. Emellett hozzájárultak a kínai vezetéssel készült ultraibolya képalkotó műszer (Ultraviolet Imager, UVI) fejlesztéséhez is. Három tudományos műszer fővállalkozója a CAS volt, a kínai fél biztosította a műholdplatformot, és ők lesznek felelősek a 3 éves élettartamra tervezett űreszköz üzemeltetéséért is.
Kapcsolódó cikkek:
Az ESA tervezett tudományos űreszközei
Az ESA és a kínaiak
SMILE: 2026 tavaszán indulhat
Kapcsolódó link:
Smile honlap (ESA)
