1976 júniusában állt pályára az első olyan műhold, amelyben a budapesti Műegyetemen készült alegység működött.
1976. június 19. nevezetes nap volt a Mikrohullámú Híradástechnika Tanszéken működő Műegyetemi Űrkutató Csoport számára. Ekkor állt pályára az Interkozmosz-15 műhold, amelynek fedélzetén a csoport által fejlesztett alegység volt.
Az 1960-as évek végén lépett be hazánk az űr békés célú felhasználására szovjet vezetéssel létrehozott Interkozmosz együttműködésbe. A csoport az évtized elejétől működő Rakétatechnikai Tudományos Diákkör alapjaira támaszkodva megkapta a Magyar Tudományos Akadémia támogatását. Az Interkozmosszal való együttműködés keretében, annak 1991-es megszűnéséig az alábbi listán felsorolt műholdakra készültek magyar berendezések. Valamennyi kifogástalanul működött.
A listán szerepelnek még a rádióamatőr célú, nyugati országokkal együttműködésben készült szerkezetek is. A szocialista rendszerben nem szokványos módon kapott lehetőséget a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-MHSZ Rádióklubja a kelet–nyugat közötti, fedélzetorientált közös munkára. Ennek előzménye, hogy a fent nevezett rádióklubnak a rádióamatőr műholdak megfigyelése, üzemeltetése során végzett kitűnő munkájára felfigyelt a nyugat is. Ez olyan időszakban volt, amikor – rajtunk kívül – nem létezett kelet és nyugat között műholdfedélzeti eszközök közös fejlesztése.
A kapunyitást egy érdekes helyzet tette lehetővé. Hazánkban abban az időszakban a rádióamatőr-tevékenység sportnak minősült. A sportban pedig nem volt kelet–nyugat megkülönböztetés. Így lehetőség nyílt „sportolva” fejlesztenünk, teljes nyugati alkatrész-támogatást élvezve tudtunk referenciákat produkálni. Ezek a referenciák tették lehetővé később az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta üstököskutató programjába történő bekapcsolódásunkat, valamint tudásalapot adtak a műegyetemi kis műholdak fejlesztéséhez.
Nagy megtiszteltetés, hogy a csoportot az adott időszakban én vezethettem.
Dr. Gschwindt András
c. egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
