Tegnap először tért vissza épségben egy kínai hordozórakéta, nevezetesen a Hosszú Menetelés-10B első fokozata egy űrindítás sikeres elvégzése után.
Jelentős mérföldkőhöz érkezett a kínai űripar: július 10-én magyar idő szerint 6:15-kor bemutatkozott a Hosszú Menetelés-10B rakéta és sikeresen végrehajtotta első űrindítását, majd az elhasznált első fokozat irányított visszatérését is. A start a déli Hajnan-szigeten (Hainan) épült Vencsang (Wenchang) űrközpont 2-es (kereskedelmi) indítóhelyéről (LC-2) történt.
A hordozórakéta rendben pályára állította hasznos terhét (amelynek mibenlétéről az indításkor nem közöltek információt). Első fokozata dolga végeztével, a leválása után irányított repüléssel visszatért a Földre, pontosabban egy tengeri platformra. Ott egy befogórendszer segítségével sikerült épségben visszanyerni. Ez volt az első alkalom, hogy Kína egy Föld körüli pályára hasznos terhet indító rakéta első fokozatát sértetlenül visszahozta, ami új fejezetet nyit az ország űrindítási képességeinek fejlődésében.
Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb forradalma a rakétatechnikában az újra felhasználhatóság megjelenése volt. Korábban egy hordozórakéta szinte minden alkatrésze megsemmisült, vagy az óceánba, esetleg a szárazföldre zuhant a küldetés végén. Ezért minden egyes űrindításhoz teljesen új rakétát kellett építeni. Elon Musk vállalata, az amerikai SpaceX változtatott ezen először ipari méretekben. A Falcon-9 rakétáik első fokozatai saját hajtóműveik segítségével függőlegesen leszállnak egy kijelölt szárazföldi helyszínre vagy – gyakrabban – egy tengeri platformra, majd néhány hét vagy hónap múlva, ellenőrzésüket és kisebb javításokat követően ismét szolgálatba állhatnak. Az újra felhasználhatóság radikálisan csökkentette az indítások költségeit, és lehetővé tette, hogy ugyanaz a rakéta akár húsznál is több alkalommal repüljön. (A rekordot éppen a Hosszú Menetelés-10B bemutatkozó repülése előtt egy nappal, július 9-én Floridából indított Starlink 10-42 küldetéshez használt Falcon-9 első fokozat tartja. A B1067 jelzésű példányt már 36-szor vetették be!)
Kína azonban nem egyszerűen lemásolta a SpaceX műszaki megoldását. A Hosszú Menetelés-10B első fokozata ugyan szintén hajtóműves, függőleges ereszkedéssel tér vissza, de a végső leszállási fázisban nem lábakra érkezik. Ehelyett a rakétát négy speciális kampóval szerelték fel, amelyek egy tengeri platform fölé kifeszített rugalmas acélhálós befogószerkezetbe kapaszkodnak. A konstruktőrök szerint ezzel több száz kilogrammnyi tömeg takarítható meg, hiszen nincs szükség robusztus leszállólábakra és azok működtető mechanizmusára. A kisebb saját tömeg nagyobb hasznos teher pályára állítását teszi lehetővé, miközben egyszerűbbé válhat a rakétafokozat újbóli repülésre való előkészítése is.
A kínai megoldás ugyanakkor egy másik, még fejlesztés alatt álló rendszerrel is rokonságot mutat, amely ugyancsak a SpaceX találmánya. A cég óriásrakétája, a Starship első fokozata, a Super Heavy szintén nem leszállólábakra érkezik, hanem az indítóállvány két hatalmas, mozgatható, merev karja (közismert nevén Mechazilla) kapja el a levegőben. A cél itt is a szerkezeti tömeg csökkentése és a gyors újraindíthatóság volt. A kínai hálós befogás ugyan más műszaki elven működik, de a koncepció hasonló: a rakétának nem kell magával vinnie a leszálláshoz szükséges nehéz szerkezeti elemeket, ha a földi – pontosabban ebben az esetben a tengeri – infrastruktúra veszi át ezt a feladatot.
A Hosszú Menetelés-10B egy közepes teherbírású, részben újra felhasználható hordozórakéta, amelyet elsősorban a kínai kereskedelmi műholdprogramok és a gyors ütemben bővülő műholdseregek kiszolgálására fejlesztettek. A mostani siker azonban túlmutat egyetlen rakétatípuson. A fokozat visszanyeréséhez szükséges pontos navigáció, az automatikus vezérlés és a valós idejű hajtómű-szabályozás olyan technológiák, amelyek a jövő nagyobb hordozórakétáinál, sőt a kínai emberes holdprogramban is hasznosíthatók lesznek.
Bár a SpaceX továbbra is jelentős előnnyel rendelkezik – mára már számtalan alkalommal tértek vissza rakétafokozatai, amelyeket rendszeresen, rutinszerűen újra felhasználnak –, a kínai eredmény azt mutatja, hogy a világ második legnagyobb űrhatalma próbál felzárkózni a saját megoldásaival. Ma már nem az a kérdés, hogy lehet-e újra hasznosítani egy rakétát, hanem az, hogy melyik módszer bizonyul hosszú távon a legolcsóbbnak, a leggyorsabbnak és a legmegbízhatóbbnak.
Kapcsolódó linkek:
China achieves first-ever controlled rocket recovery in Long March-10B maiden flight (Xinhua)
Making history! China lands rocket during an orbital launch for 1st time ever (Space.com)
