Nem mindig a legolcsóbb a legjobb – erre a következtetésre jutottak a NASA 90 tudományos küldetését megvizsgáló kutatók.
A józan ész azt diktálná, hogy ha ugyanabból a költségvetésből több kisebb és olcsóbb űrküldetést indítanak, akkor ezek összességében több tudományos eredményt hoznak, mint egyetlen nagy és drága program. Egy új tanulmány azonban árnyalja a képet, ellenkező értelmű következtetésre jutva. A Planetary Society két kutatója a NASA 1994 és 2023 között indított 90 tudományos küldetését elemezte. Azt találták, hogy a legolcsóbb programok meglepően kevés tudományos eredményt termelnek a rájuk fordított pénz arányában. Tudvalevő, hogy a tudományos teljesítményt nehéz pontosan mérni. A szerzők – az általánosan elterjedt módon – a küldetésekből született szakmai publikációk számát és azok idézettségét vetették össze a befektetett dollárok számával.
Az Intuitive Machines IM-2 leszállóegysége, amely a NASA kereskedelmi holdi szállítási programjából finanszírozott számos alacsony költségű küldetés egyike volt, 2025 márciusában a Hold felszínét elérve felborult. (Kép: Intuitive Machines)
Az elemzés szerint nem a néhány tízmillió dolláros, hanem a közepes költségvetésű – nagyjából 250 és 750 millió dollár közötti – küldetések bizonyultak a leghatékonyabbnak. Ezek megfelelő egyensúlyt teremtenek a költségek, a műszaki megbízhatóság és a tudományos képességek között. Jó példák erre a Mars Reconnaissance Orbiter vagy a Lunar Reconnaissance Orbiter, amelyek hosszú éveken át szolgáltattak kiemelkedő tudományos eredményeket a Mars, illetve a Hold körül keringve. Ezzel szemben a legolcsóbb küldetések gyakran túl kevés műszert hordoznak, rövidebb ideig működnek, és nagyobb műszaki kockázatot vállalnak, ami csökkenti tudományos hasznukat.
A tanulmány azért különösen időszerű, mert az Egyesült Államokban egyre erősebb a nyomás arra, hogy a NASA minél olcsóbb, gyorsabban megvalósítható programokat indítson. A szerzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a „gyorsabban, olcsóbban” szemlélet nem feltétlenül vezet értékesebb tudományhoz. Ha egy küldetés túlzott költségkorlátok közé szorul, könnyen előfordulhat, hogy a megtakarított pénzhez képest aránytalanul sok tudományos lehetőséget veszítünk el. Ez a felismerés emlékeztet a NASA 1990-es évek Faster, Better, Cheaper (gyorsabban, jobban, olcsóbban) elképzelésének tapasztalataira, amikor több látványos kudarc (Mars Climate Orbiter, Mars Polar Lander, Deep Space-2, Comet Nucleus Tour avagy CONTOUR) is rámutatott a túlzott költségcsökkentés veszélyeire.
A friss tanulmány üzenete ugyanakkor nem az, hogy a kisebb küldetésekre nincs szükség. Épp ellenkezőleg: ezek fontos szerepet játszanak új technológiák kipróbálásában, fiatal kutatók és mérnökök képzésében, valamint merészebb tudományos ötletek tesztelésében. A szerzők szerint azonban egy egészséges űrkutatási programnak kiegyensúlyozott küldetésportfólióra van szüksége: a kisebb, innovatív űreszközök mellett elengedhetetlenek a közepes méretű programok, sőt időnként a nagy, „zászlóshajóknak” nevezett küldetések is. Habár nem lehet egyértelműen kimondani, hogy olcsó húsnak híg a leve, de a túlzott spórolás végül a tudományos eredmények rovására mehet.
Kapcsolódó link:
NASA’s cheapest missions deliver less scientific bang for the buck, study finds (Science)
