Startra kész a Csang’e-7 (Chang’e-7) holdszonda. Ahogy a korábbi összes Csang’e esetében, a kínai szakemberek ezúttal is emelik a tétet.
Mire gondolunk? Rövid emlékeztető a korábbi lépésekről, az indítások évszámaival:
- Csang’e-1 (2007): Az első kínai Hold-orbiter (200 km magas pálya, a Hold távérzékelése).
- Csang’e-2 (2010): Az előd javított példánya (100 km magas pálya, nagyobb felbontású kamerák).
- Csang’e-3 (2013): Az első kínai leszállóegység és miniatűr rover. Landolás a Hold innenső oldalán.
- Csang’e-4 (2018): A fenti példány másolata. A világon az első landolás a Hold túlsó oldalán.
- Csang’e-5 (2020): Az első kínai holdi talajminta-hazahozatal az égitest látható oldaláról.
- Csang’e-6 (2024): A világon az első talajminta-visszahozatal a Hold túlsó oldaláról.
A tervek szerint augusztus 24-én, magyar idő szerint 2:05-kor indul a soron következő kínai automatikus holdszonda. A Csang’e-7 és a pár év múlva majd a Csang’e-8 az első olyan kínai leszállószonda-rendszerek lesznek, amelyek a felszín alatti vízjégben valószínűleg gazdag déli pólusvidéket célozzák meg. A kínai szakemberek nagyon röviden úgy jellemzik a két robotküldetés közötti legfontosabb különbséget, hogy a most startoló küldetés egy távérzékelési és kutatási program lesz, míg a 8-as inkább egy technológiai küldetés, amely már olyan eljárásokat tesztel, amelyek pl. a jég „kitermelésére”, felszíni vízelőállításra, vagy épp holdi regolitból „tégla” készítésére alkalmasak. Bár talajminta-visszahozatal egyik fenti projekt esetében sem szerepel a tervek között, ahogy látni fogjuk, mégis már a Csang’e-7 is hihetetlenül komplex.
A Csang’e-7 egy Hosszú Menetelés-5 (LM-5, CZ-5) rakétával indulhat, legkorábban augusztus 24-én (UTC-ben 00:05-kor, kínai időben 08:05-kor). Az indítási ablak aznap 00:00 és 04:00 UTC között lesz nyitva. Amennyiben a vencsangi (Wenchang) startot aznap törölni kell, akkor még több mint 10 napig lehet újra próbálkozni. A hordozórakéta az Y14 jelű példány lesz.
A Csang’e-7 program négy fő egységből áll. Ezek a szállító- és keringőegység (orbiter), a leszállóegység (lander), egy viszonylag méretes holdjáró (rover) és egy korábban ki nem próbált ugráló eszköz (hopper), amelyet innentől „szöcskének” hívunk. A teljes összeállítás és az üzemanyag összes tömege – azaz a starttömeg – 8200 kg. A leszállásra kijelölt terület a holdi déli pólus közelében (déli szélesség 89,67 fok, keleti hosszúság 128,78 fok) található, 21 km átmérőjű és 4,2 km mély Shackleton-kráternél van. A becsapódásos kráter egyik jellemzője, hogy peremét a Nap a Holdnak a Föld körüli keringése 80–90 %-ában megvilágítja.
A küldetés legfontosabb céljai: a jég vizsgálata, víz keresése, a Hold (illetve a leszállási terület) morfológiájának, összetételének és szerkezetének további vizsgálata, a kráternek és környezetének (pl. mágneses terének és hőmérsékleti jellemzőinek), valamint a felszín anyagának részletes vizsgálata, a Föld mágneses csóvája és a plazmaszféra Hold felszínéről történő vizsgálata, stb. Ehhez a négy egységen összesen 21 tudományos berendezést helyeztek el, amelyek közül hat külföldről származik. Nézzünk néhány részletet:
Az Orbiter műszerei
- Nagy felbontású sztereokamera, amelynek felbontása 100 km-es magasságból 50 cm egy 18 km-es sávban, míg a (végső) 15 km-es pályáról 8 cm egy 900 m széles sávban
- Apertúraszintézises radar (SAR), 30 cm-es legjobb felbontással
- Neutron Gamma Spektrométer
- Magnetométer
- Hiperspektrális képalkotó, amelyet kooperációban az egyiptomi és bahreini űrügynökségek készítettek
- A Föld sugárzását vizsgáló, kétcsatornás spektrométer, amelyet Davosban, Svájcban fejlesztettek
- Thaiföldi fejlesztésű, az űridőjárást vizsgáló műszercsomag
Lander
- Leszálló- (navigációs) kamera
- Topográfiai (térképező) kamera
- Felszíni környezetet vizsgáló műszercsomag (elektromos, kis energiájú ionokat, kis energiájú elektronokat, közepes és nagy energiájú részecskéket vizsgáló és port vizsgáló szenzorok)
- Szeizmográf
- Lézer-sarokreflektor (lézerprizma), amely Olaszországban készült
- Holdi port és elektromos mezőt vizsgáló eszköz, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia szállított
- Holdfelszíni csillagászati távcső, a Nemzetközi Holdobszervatórium Társaság (ILOA) fejlesztése
Rover
- Panorámakamera
- Magnetométer
- Talajradar
- Raman-spektrométer
- Izotópvizsgáló eszköz
Szöcske
Egy vízmolekula- és hidrogénizotóp-analizátorral a fedélzetén igyekszik lejutni kisebb kráterek belsejének olyan területeire, amelyeket sosem ér a Nap fénye.
Zárszó
Mivel egy hihetetlenül komplex küldetésről van szó, annak lényeges és látványos pillanatairól időről időre beszámolunk majd itt vagy a Facebook-oldalunkon. Addig olvasóink figyelmébe ajánljuk ezt a rövid kis videót, amely egy rövid összefoglalót ad a projektről.
Kapcsolódó linkek:
China’s Chang’e 7 moon probe will launch this weekend on the most ambitious lunar mission in history (Space.com)
