Az Európai Űrügynökség (ESA) most felbocsátott két kis Celeste kísérleti műholdjának célja az új módszer gyakorlati kipróbálása lesz.
A jövőbeli Celeste műholdrendszer az ESA LEO-PNT programja keretében készül. A rövidítés feloldása igazából meg is magyarázza, miről van szó. A LEO alacsony Föld körüli pályát (Low-Earth Orbit), a PNT pedig helymeghatározást, navigációt és időmeghatározást (Positioning, Navigation, and Timing) takar. Az első műholdpáros – egy 12 és egy 16 egységnyi méretű CubeSat – az amerikai Rocket Lab cég Electron rakétájával startolt az Új-Zéland északi részén, a Māhia-félszigeten épült indítóhelyről. Az időpont március 28-én magyar idő szerint 10:14 volt. Ez volt egyébként az ESA első megrendelése a Rocket Lab számára.
A megszokott navigációs műholdrendszerek jellemzően közepes, 20 ezer km körüli magasságú pályákon keringő űreszközöket alkalmaznak. Ilyen az amerikai GPS, az orosz GLONASSZ, az európai Galileo és a kínai Beidou is (ez utóbbi tartalmaz magasabb, geoszinkron pályákon keringő műholdakat is). A Celeste célja a Galileo és az EGNOS (European Geostationary Navigation Overlay Service) – az európai műholdas hely- és időmeghatározás sikeresen működő rendszerei – szolgáltatásainak kiegészítése alacsony pályákról.
A most felbocsátott két műhold validálja az alapvető technológiákat, az új jeleket és szolgáltatási képességeket. A frekvenciahasználatot engedélyező Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunications Union, ITU) előírásainak megfelelően használatba veszi a Celeste műholdrendszer működtetéséhez szükséges, az L- és S-sávokba eső frekvenciákat. A további indítások 2027-től várhatók, az első fázis végére a rendszer 11 űreszközből áll majd. Ekkorra széles körű kísérleti lehetőségeket kínál különböző frekvenciasávokban, felhasználói környezetekben és alkalmazásokban. A Celeste biztosítja, hogy Európa továbbra is a műholdas navigáció innovációjának élvonalában maradjon – fogalmazott Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója.
A hagyományos globális navigációs műholdrendszerektől (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) eltérően, a Földhöz közelebb repülve a Celeste lehetőséget kínál stabilabb (erősebb) jelek kibocsátására, valamint új frekvenciák használatára. A majdani alkalmazási területek közt megtalálhatók az önvezető járművek, a vasúti közlekedés, a tengeri hajózás és a repülés. A rendszer javítja a navigációs képességeket a sűrűn beépített városi környezetben és a távoli sarkvidéki régiókban egyaránt. Katasztrófahelyzetekben a mentésben részt vevő hatóságok pontosabb helymeghatározási és üzenetküldési lehetőséghez jutnak. Továbbá az alacsony pályás műholdrendszer segít az okoseszközök nyomon követéséhez, a dolgok internete (Internet of Things, IoT) alkalmazásaihoz, sőt akár a beltéri navigációhoz is.
A 11 elemű kezdeti kiépítés (In-orbit Preparatation, IOP) alkalmas lesz majd a rendszer működésének demonstrálására. Az európai iparnak ez idő alatt lesz módja a megfelelő kapcsolódó infrastruktúra és alkalmazási környezet kiépítésére. A Celeste központi szerepet játszik az ESA FutureNAV programjában, amelynek célja alkalmazkodni a műholdas navigáció területén tapasztalható trendekhez és igényekhez, valamint növelni a hely- és időmeghatározás általános ellenálló képességét, miközben új szolgáltatások bevezetése is lehetővé válik.
Kapcsolódó linkek:
Celeste’s first satellites launched to explore LEO-based satellite navigation (ESA)
Celeste honlap (ESA)
