Hogyan lett egy szekszárdi kislányból nemzetközileg elismert csillagász és űrkutató? Az Illés Erzsébetnek, a hazai űrkutatás egyik úttörőjének életútját bemutató humoros, gazdagon illusztrált kötet annál is több, mint lányoknak szóló pályaorientációs könyv.
Az idén tavasszal elhunyt Illés Erzsébet (1936–2026) sajnos már nem érhette meg, hogy kikerüljön a nyomdából a Műholdlány címet kapott könyv, bár előkészítésében, a szerzők által feldolgozott személyes történetek elmesélésében még maga is részt tudott venni. A most megjelenő kötetet születésének 90. évfordulójára időzítve mutatják be az érdeklődő nagyközönségnek.
A Typotex Kiadó gondozásában, egy civil szervezet, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) kezdeményezésére, jelentős közösségi adománygyűjtésnek is köszönhetően létrejött mű egy sikeres és egyedi tudományos életutat mutat be, miközben ennél sokkal többről is szól: a kitartásról, az új dolgok megismerésének öröméről és arról, hogy a tudomány világa bárki előtt nyitva állhat.
Illés Erzsébet története az 1940-es évek vidéki Magyarországán kezdődött, ahol a paraszti családban nevelkedő kislány számára a csillagos égbolt látványa jelentette a legnagyobb csodát. Elmondása szerint egy augusztusi éjszakán, a szénakazal tetején fekve, a Perseidák meteorraj hullócsillagait figyelve határozta el, hogy „csillagnéző” lesz. Akkoriban egy vidéki gyermek számára még azt sem volt egyszerű kideríteni, hogyan lehet elindulni ezen a pályán. Erzsi végül a népszerű Élet és Tudomány ismeretterjesztő hetilap szerkesztőségéhez fordult segítségért. Levelére egy fiatal csillagász, Almár Iván válaszolt, aki elmagyarázta, milyen irányban érdemes továbbtanulni az egyetemen. Ők ketten később összeházasodtak, és tudományos munkájukban is szorosan együttműködtek.
Talán mindenki elgondolkodott már azon, hogy személyes és szakmai életútjainkat egy sor, később meghatározónak bizonyuló véletlen alakítja. Kettejük találkozásán túl fontosnak bizonyult az is, hogy Illés Erzsébet egyetemi tanulmányainak időszaka egybeesett az űrkorszak kezdetével. Amikor 1957 októberében a Szovjetunióból felbocsátották a világ első műholdját, a Szputnyik-1-et, még nem lehetett előre látni, hogy milyen gyorsan fejlődik majd az űrkutatás. Egy maroknyi magyar csillagász is bekapcsolódott az új műholdak, mint égi jelenségek megfigyelésébe, kezdetben egyszerű távcsövek és stopperórák segítségével követve az éjszakai égen áthaladó fénypontokat. Azt vizsgálták, hogy az átvonulások mennyire térnek el a számításokkal előre jelzettektől.
A műholdak mozgásának vizsgálata rövidesen új tudományos lehetőségeket nyitott. Kiderült, hogy pályájuk apró változásaiból következtetni lehet a Föld ritka felsőlégkörének tulajdonságaira és azok változásaira. A bonyolultabbá váló kalkulációkhoz viszont számítógépekre volt szükség. Akkoriban, az 1950-es és 60-as években még egészen más, mai szemmel igen kezdetleges volt a számítástechnika. A hőskorban a számítógépek egész termeket foglaltak el, s az országban mindössze néhány működött belőlük. Ezért aztán nem is sokan értettek hozzájuk, sőt a számítógépek jelentőségét nem is mindenki ismerte azonnal fel! Illés Erzsébet viszont az elsők között sajátította el Magyarországon a programozás alapjait. Olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel a műholdmegfigyelések adataiból „tudományt lehetett csinálni”.
Bár a címe Műholdlány, a könyv persze korántsem csak a műholdakról szól – bár végig szorosan kapcsolódik az űrkutatáshoz. Megismerhetjük a napszél és a Föld mágneses tere közötti kölcsönhatásokat, a sarki fény kialakulását, valamint a Naprendszer bolygóinak különleges tulajdonságait is. Illés Erzsébet kutatói érdeklődése idővel a bolygótudomány felé fordult. A kötet szerzőinek érdeme, hogy az összetett tudományos jelenségeket népszerű, mégis szakmailag megalapozott módon teszik mindenki számára érthetővé. A főhős izgalmas személyes élettörténetének követése mellett a színes hátterükkel is elkülönülő tudományos magyarázó szövegek segítségével az olvasó – legyen az gyermek vagy felnőtt – szinte észrevétlenül tanul.
A Műholdlány távolról sem egy hagyományos kutatói életrajz – ahogy Illés Erzsébeté sem feltétlenül egy hagyományos kutatói életút volt. A történetmesélésben váltakoznak Illés Erzsébet egyes szám első személyben elmondott visszaemlékezései, amelyek a szerzők vele és Almár Ivánnal folytatott személyes beszélgetésein alapulnak. Ez közvetlenné és személyessé teszi az elbeszélést: a tudós nem elérhetetlen példaképként, hanem kíváncsi, olykor bizonytalan, hibázó, ugyanakkor kitartó és humoros emberként jelenik meg. Megismerjük a sportoló egyetemistát, a családanyát, a tanárt és az ismeretterjesztőt is.
Székely Anna Krisztina és Vincze Miklós könyve elsősorban a 10–12 éves korosztályt szólítja meg, azon belül is különösen a lányokat. Nem véletlenül. Illés Erzsébet olyan korban lépett a tudományos pályára, amikor a nők számára még nem volt természetes és társadalmilag teljesen elfogadott az efféle választás. Bár napjainkban szerencsére már sokkal jobb a helyzet, még mindig marad szerepe egy olyan üzenetnek, hogy a (temészet)tudományos érdeklődés, a tehetség és a kitartás nem függ attól, hogy valaki fiú-e vagy lány. Egy ideális világban annak sem kellene számítania, hogy ki milyen családi háttérrel érkezik. Talán akadnak majd néhányan a mai iskolás korosztályból, akik éppen ennek a könyvnek a hatására indulnak el a tudományos pálya felé vezető – nem mindig könnyű, de feltétlenül izgalmas – úton.
A könyv ugyanakkor nem csak a pályaválasztásuk irányát fontolgató fiataloknak szól. A felnőttek – szülők, nagyszülők – számára is bőven nyújt érdekességeket és tanulságokat. Személyes nézőpontból idéz fel egy nem is olyan régi – sokszor mégis annak tűnő, általuk vagy a szüleik által átélt – kort, amely egybeesett az űrkutatás kezdeti évtizedeivel, miközben érdekes tudományos ismereteket is elültet az olvasó fejében.
Székely Anna Krisztina – Vincze Miklós: Műholdlány. Illés Erzsébet, az űrkutató, akiről kisbolygót neveztek el. Borítóterv és illusztrációk: Nagy Norbert. Typotex Kiadó, Budapest, 2026. ISBN: 978 963 493 393 9. 96 oldal, A5 méret. A könyv eredeti ára 4900 Ft, most 10% kedvezménnyel előjegyezhető a kiadó honlapján.
A Typotex Kiadó és a MANT szertettel vár minden érdeklődőt a könyv ünnepélyes bemutatójára, amelyet november 16-án (hétfőn) 18 órakor tartanak a Márai Sándor Művelődési Házban (1013 Budapest, Krisztina tér 1.). A könyvbemutató programja: Köszöntő (Almár Iván); A könyv születésének története; Illés Erzsébet, mint munkatárs és mentor; A könyv bemutatása és Illés Erzsébet szakmai életútja; A Magyar Asztronautikai Társaságról; Oklevél- és könyvátadó; Dedikálás, kötetlen beszélgetés. A könyv a helyszínen 10% kedvezménnyel megvásárolható a program ideje alatt.
Illés Erzsébet szellemi örökségének fennmaradásáért a planetology.hu portálon egy még fejlesztés alatt álló honlapot hoztak létre.
