Űrvilág

MAGYAR NYELVŰ ŰRKUTATÁSI HÍRPORTÁL 2002 ÓTA

Egy fénynap

Kategóriák:


Ilyen messzire jutott mostanra a Voyager-1 űrszonda a Földtől. Majdnem fél évszázada repül már.

Szimbolikus messzeségbe érkezett az emberiség legtávolabbra jutott űreszköze, az amerikai Voyager-1 űrszonda. A közel ötven éve úton lévő szonda ma (november 18-án), magyar idő szerint 11 óra 16 perc 7 másodperckor éri el az egy fénynapnyi távolságot a Földtől. A Földről küldött rádióüzeneteknek tehát mostantól több mint egy egész nap kell ahhoz, hogy elérjenek a még mindig működő Voyager-1-ig, és utána az esetleges válasz megérkezésére ugyanennyit kell majd várni. Ez a távolság mintegy 25,9 milliárd km-nek, vagy másképpen a Nap–Föld-távolság (az ún. csillagászati egység) 173-szorosának felel meg. A nevezetes időpontban a NASA mélyűri kommunikációs hálózatának (Deep Space Network, DSN) Madrid közelében működő állomása tartja majd a kapcsolatot a Voyager-1-gyel.

(Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

Az 1977. szeptember 5-én, a két Voyager közül másodikként indított űrszonda eredeti feladata a Jupiter és a Szaturnusz, valamint ezen óriásbolygók holdjainak a vizsgálata volt. A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titan megközelítése után olyan pályára került, amely kivezette a bolygók keringési síkjából.

A Voyager-1 felvétele a Szaturnuszról 1980. november 16-án készült, négy nappal a szondának a bolygóhoz való legnagyobb közelsége után, attól 5,3 millió km-es távolságból. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A Voyager-1 2012 augusztusában lépte át a heliopauzát, vagyis a napszél által uralt tartomány határát, s azóta a csillagközi tér fizikai viszonyairól szolgáltat egyedülálló mérési adatokat. Testvérszondája, a Jupiter és a Szaturnusz után az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogató Voyager-2 jelenleg mintegy 21,7 milliárd kilométerre jár a Földtől. Lényegesen később, várhatóan 2035-ben éri majd el az egy fénynapnyi távolságot.

A két űrszonda működtetése egyre nagyobb kihívást jelent a NASA szakemberei számára. Az energiaforrásként használt radioizotópos termoelektromos generátorok által szolgáltatott elektromos teljesítmény évente mintegy 4 wattal csökken, ezért a tudományos műszerek egy részét már ki kellett kapcsolni. A fedélzeti berendezések megfelelő hőmérsékletének fenntartása is létfontosságú, hiszen például a szondák térbeli iránybeállításához használt hajtóanyag megfagyása végzetes következményekkel járna. A szakemberek ennek ellenére igyekeznek minél tovább fenntartani a tudományos megfigyeléseket, amelyek kedvező esetben akár a 2030-as években is folytatódhatnak.

Bármilyen nagynak is tűnik az egy fénynapnyi távolság, csillagászati léptékben igazából elenyésző. Összehasonlításképp: a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri több mint 1500 fénynapnyira található tőlünk. A jelenleg 17 km/s sebességgel távolodó Voyager-1 nagyjából 40 ezer év múlva halad majd el a Kis Medve csillagképben található Gliese 445 jelű csillag „közelébe” – valójában attól elég messze, 1,7 fényévnyi távolságba. Addigra természetesen már régen elnémul, de fedélzetén az emberiség üzenetét hordozó aranylemezzel tovább folytatja útját a csillagok között.

Kapcsolódó linkek:

NASA’s interstellar Voyager 1 probe is about to reach 1 light-day from Earth after nearly 50 years in space (Space.com)

Voyager 1 is about to achieve a cosmic first: one ‘light day’ from Earth (Nature)

Where are Voyager 1 and Voyager 2 Now? (NASA)

TÁMOGATÓINK:

PARTNERÜNK: