Az Európai Űrügynökség (ESA) tudományos programbizottsága a héten a Plasma Observatory nevű küldetést választotta ki következő közepes kategóriájú (M7) tudományos programjának.
A hét, alakzatban repülő műholdból álló rendszer a Föld mágneses környezetében zajló plazmafizikai folyamatokat vizsgálja majd, minden eddiginél részletesebben. A tervek szerint az űreszközök az 2030-as évek végére készülhetnek el.

Az elektromosan töltött (ionizált) részecskékből álló gázt, a plazmát szokás az anyag negyedik halmazállapotának nevezni. Az Univerzum látható anyagának mintegy 99%-át teszi ki. A Napból folyamatosan kiáramló plazma, a napszél kölcsönhatása bolygónk mágneses terével olyan jelenségekért felelős, mint a sarki fény, de szélsőséges esetekben a műholdak működésében és a földi elektromos hálózatokban is zavarokat okozhat. A Föld magnetoszférája ugyanakkor természetes laboratóriumként szolgál a Világegyetemben másutt is lejátszódó plazmafizikai folyamatok megértéséhez.

A Föld dinamikus plazmakörnyezete. (Fantáziakép: ESA)
A Plasma Observatory az ESA legendás, négy műholdból álló Cluster küldetésének tudományos örökségét viszi tovább. A korábbi mérések megmutatták, hogy a napszél és a magnetoszféra kölcsönhatása igen különböző térbeli és időskálákon zajlik: a néhány kilométerestől a több tízezer kilométeres méretekig, az ezredmásodpercektől a percekig. A Cluster azonban egyszerre csak egy-egy jellemző térbeli skálán tudta vizsgálni a jelenségeket. Az új küldetés hét műholdja az elektromos és mágneses tér, valamint a töltött részecskék egyidejű mérésével lehetővé teszi annak megértését, hogyan kapcsolódnak össze a kis léptékű, gyors folyamatok a magnetoszféra egészére kiterjedő változásokkal. A kutatók elsősorban arra keresik a választ, hogy miként gyorsulnak fel a töltött részecskék, illetve hogyan adódik át és terjed tovább az energia a plazmában.
A Plasma Observatory kiválasztásával lezárult a még 2021-ben kezdődött, eredetileg 27 projektjavaslatot felvonultató verseny. A három döntős közül végül a plazmafizikai program bizonyult a befutónak. Amelyeket megelőzött, azok a Mars környezetének vizsgálatára kitalált M-MATISSE, valamint a nagy energiájú kozmikus jelenségeket kutatására szánt, régóta tervezett THESEUS. A Plasma Observatory lesz az ESA legújabb, Voyage 2050 elnevezésű hosszú távú tudományos programjának első küldetése. A mostani döntést további előkészítő munka, majd a megvalósítás hivatalos jóváhagyása, az űreszközök megépítése, végül pedig a felbocsátása követi.
A Plasma Observatory honlapja szerint a hatféle fedélzeti műszer egyikének, az ionok tömeg szerinti összetételének mérésére készülő Ion Mass Composition Analyzer (IMCA) berendezésének, azon belül az alacsony feszültségű tápellátásának az elkészítésében magyar kutatók, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem munkatársai is részt vesznek. A tápegység értelemszerűen a rendszert alkotó mind a hét műholdon rajta lesz.
Kapcsolódó linkek:
Seven-spacecraft observatory to study plasma universe (ESA)
Plasma Observatory honlap (INAF)





