Űrvilág

Sorozatunk második részében a hangsúly Japánon lesz, de azért egy-egy gondolat erejéig megjelennek Banglades, Dél-Korea, az Emírségek, a Fülöp-szigetek, Malajzia, Tajvan és Törökország eredményei vagy tervei is.

Korábban beszámoltunk az új generációs japán teherszállító űrhajó (HTV-X) első indításáról és a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) való érkezéséről. A JAXA japán űrügynökség október 31-i közleményében tudatta, hogy a HTV-X1 jelű űreszköz által szállított ellátmányba friss gyümölcsök is bekerültek. Almát, mandarint és paradicsomot egy-egy, az aomori, fukuokai és fukusimai prefektúrákban található mezőgazdasági vállalat biztosított. Japán körtét a JAXA két helyről (egy csiba és egy niigata prefektúrákban működő vállalkozástól) vásárolt.

Űrhajózási szempontból a hír érdekessége nem elsősorban az, hogy a gyümölcs segíti a hosszú ideig fent tartózkodó személyzetek vitamin-, illetve antioxidáns-igényének kielégítését és persze a morálnak is jót tesz. Ezt eddig is tudtuk, ezért ez a gyakorlat évtizedek óta létezik. Sokkal lényegesebb a mandarin megjelenése a „menüben”. Ez ugyanis azáltal vált lehetővé, hogy az új HTV-X esetében a start előtt sokkal tovább lehet csomagokat ki- és berakodni, cserélni, mint a régi (szolgálatból kivont) HTV esetében. Ennek köszönhetően azután a déligyümölcsök is repülhetnek.

December 31-ig jelentkezhetnek az érdeklődő intézmények az UN OOSA és a JAXA (az ENSZ Űriroda és a Japán Űrügynökség) közös pályázatára, amelynek keretében az ázsiai ország alacsony pályára (Low-Earth Orbit, LEO) állítja az ENSZ által finanszírozott fejlesztésű, 1 egységes (10 cm x 10 cm x 10 cm-es, vagyis 1 literes, 1U, 1 Unit) CubeSatjukat. A mostani kampány 2015 óta immár a kilencedik, s ennek keretében már kenyai, guatemalai, mauritiusi, moldáv és indonéz nanoműholdak kerültek pályára. Közben a korábbi pénzügyi lehetőséget kihasználva jelenleg is épül három műhold. Ezeket a Közép-Amerikai Integrációs Rendszer (SICA), Mexikó, illetve egy tanzániai és elefántcsontparti szakembereket tartalmazó csoport építi. Az ENSZ képességfejlesztési projektje elsősorban egyetemeket, kutatóintézeteket céloz meg a fejlődő világban, lehetővé téve akár azt, hogy egy-egy nemzet első műholdja készüljön így el. A japán hozzájárulás az, hogy a japán teherűrhajóval az ISS-re feljuttatott műholdparányt az ISS japán moduljából (Kibo) „lökik ki” a keringési pályára. A projekt neve is innen jön: KiboCUBE.

Októberben az ISS 73. személyzete (Expedition 73) tagjaként a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó japán űrhajós, Jui Kimija (Kimiya Yui) három fantasztikus fotóval gazdagította az ilyesmi iránt vonzalmat érzőket.

Sikeres volt a dél-koreai Nuri (KSLV-II) rakéta november 26-i indítása. Ez volt az ázsiai ország hordozórakétájának negyedik indítási kísérlete, és egyelőre úgy tűnik, hogy mind a rakéta, mind pedig a fedélzetén elhelyezett 13 hazai fejlesztésű műhold tökéletesen tette (teszi) a dolgát. (Valamennyi műhold a tervezett 600 km magas pályára került, és be is jelentkezett.) A rakéta fő terhe a CAS500-3 technológiai demonstrátor (földmegfigyelő) műhold volt, melyet a KASI (Korea Astronomy and Space Science Institute) a Tudományos, Infokommunikációs és Technológiai Minisztérium számára fejlesztett. Emellé még tizenkét CubeSatot, illetve mini- és kisműholdat pakoltak be. Ezeket az ország különféle egyetemei, spin-off cégei, illetve vállalatai fejlesztették. Ez volt az első éjszakai Nuri start, egyben az eddig legtöbb műholdat pályára juttató is.

Pár napja beszámoltunk a november 28-i Falcon-9 / Transporter-15 SpaceX indításról, amellyel négy magyar műhold is pályára került. Nos, a képzeletbeli versenyben beelőzött minket Tajvan és Japán, melyeknek öt-öt műholdja szintén pályára állt. Az öt tajvani közül a legnagyobb a 380 kg-os Formosat-8A kettős hasznosítású térképészeti műhold volt. Ennek kamerája pánkromatikus módban 1, míg multispektrális tartományban 2 m-es legjobb felbontást biztosíthat. Tajvani közlés szerint az 1 m-es fekete-fehér felvételek felbontását – utófeldolgozással – jóval méter alattira lesznek képesek javítani. A Formosat-8A egyébként egy új generációs, hat műholdból álló sorozat első tagja. A „8-asok” további tagjait (8B – 8F) jövőre, illetve 2027-ben állítják majd pályára.

Mint említettük, a Transporter-15-tel még öt japán CubeSat is pályára került. Az ArkEdge Space AE5Ra, AE5Rb, AE5Rc űreszközei mellett a rakományban volt a HCT-Sat2 és az IHI-SAT2 műholdparány is.

A tágabb értelemben vett ázsiai régiót ezen a repülésen még egy-egy emirátusi, koreai és török műhold is képviselte. Az első kettő szintén CubeSat volt (PHI-1, illetve Observer-1B), de a török űreszköz (FGN-TUG-S01) már egy másik kategóriát képvisel. A Fergani Space műholdja egy kísérleti orbital transfer vehicle, azaz pályák közötti szállítóegység (más néven űrvontató).

Miután a térségből Banglades még áprilisban csatlakozott az amerikai vezetésű Artemis-egyezményhez (Artemis Accords), október 26-án Malajzia, majd másnap a Fülöp-szigetek képviselői is aláírásukkal látták el az egyezményt.

Legkorábban december 5-én indulhat az új-zélandi Mahia űrközpontból az az amerikai Electron rakéta, amelynek a japán JAXA RAISE-4 technológiai demonstrációs műholdját kell napszinkron pályára állítania.

A Mitsubishi Heavy Industries által épített H3 rakéta legkorábban december 7-én indíthatja a JAXA következő regionális navigációs műholdját. A Micsibiki-5 (Michibiki-5) a Quasi-Zenith Satellite System (QZS) család tagja. A műholdakról már többször írtunk, legutóbb a Micsibiki-6 indításakor. A számok nem elírások eredményei, a 6-os valóban megelőzte az 5-öst! A start során használandó H3 a rakétacsalád nyolcadik példánya lesz. A starthely a tanegasimai űrközpontban található, az indítási ablak ez év utolsó napjáig van nyitva.