Mindössze 200 m-es közelségben repült el egy Kínából frissen felbocsátott műhold a Starlink rendszer egyik tagja mellett.
A SpaceX Starlink internetszolgáltató műholdserege az, amelyik messze a legtöbb pályán levő űreszközzel rendelkezik, így valószínűségi alapon nem meglepő, hogy épp velük történt ez az incidens. (Nemrég, októberben indult kereken a tízezredik Starlink hold, bár a régiek közül nem mindegyik kering már a Föld körül, mert időközben belépett a sűrű légkörbe és ott megsemmisült.) Az esetben érintett a Starlink-6079 (56120) jelzésű példány volt, a Föld felszínétől 560 km magasságban repülve. Ez az alacsony Föld körüli pályák (low-Earth orbit, LEO) régiója az, amely a leginkább zsúfolt a használatban levő és a már működésképtelen űreszközökkel, illetve azok darabjaival (a használaton kívüli eszközöket és törmelékeiket összefoglaló néven űrszemétként szokás emlegetni).
A kínai CAS Space vállalat Kinetica-1 (Licsien-1, Lijian-1) hordozórakétája december 10-én kilenc műholdat bocsátott fel Csiucsüanból (Jiuquan). Köztük ezúttal nem csak kínai űreszközök voltak, de három másik ország – Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Nepál – műholdjai is. (Közülük az Emírségek Arab Satellite 813 nevű földmegfigyelő műholdjáról nemrég, annak Dubajból Sanghajba reptetése kapcsán részletesebben is írtunk.)
A felbocsátás előtt nyilván nem történt semmilyen egyeztetés az ütközések elkerülése érdekében. Így fordulhatott elő, hogy az egyik újonnan pályára állított műhold nagyon közel, a becslések szerint csupán 200 méter (!) távolságban suhant el a fent nevezett Starlink hold mellett. A műholdak működtetésének kockázatai jórészt az üzemeltetőik közötti koordináció hiányából fakadnak. Ezen változtatni kellene – mondta Michael Nicolls, az incidensben érintett Starlink egyik vezető mérnöke.
A 30 m magas, szilárd hajtóanyagú Kinetica-1 rakéta üzemeltetője, a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kantoni székhelyű vállalata azt nyilatkozta, hogy indítási szolgáltatóként a kellő gondossággal jártak el, de ennek ellenére kivizsgálják az esetet. Szerintük minden indítás előtt – kötelező módon – a földi űrfigyelő rendszerből származó információ alapján választják ki a start időablakát, hogy elkerüljék az ismert műholdakkal és törmelékekkel való ütközéseket. Szerintük az incidens közel 48 órával a hasznos teher rakétáról történő leválása után történt, vagyis a felbocsátás folyamata addigra már rég befejeződött. Így inkább az adott műhold üzemeltetője a felelős a veszélyes megközelítésért, velük egyeztetni fognak. (Arról nem látott napvilágot információ, hogy a 9 közül pontosan melyik új műhold volt érintett az eseményben.)
A koordináció egyre fontosabbá válik, ahogy folyamatosan egyre zsúfoltabbá válik a Föld körüli térség. Mindössze öt évvel ezelőtt, 2020-ban például még kevesebb mint 3400 működő műhold keringett bolygónk körül. Mostanra ez a szám kb. 13 ezerre ugrott, és a tendencia folytatódik. Csak a SpaceX közel 9300 Starlink holdat üzemeltet, ezek közül 3000-nél is többet csak az idei évben bocsátottak fel. A Starlink műholdak autonóm módon kerülik el a potenciális ütközéseket, a rendelkezésre álló követési adatok által előre jelzett veszélyes helyzetekből elmanőverezve magukat. Ez a fajta kitérő manőverezés pedig meglehetősen gyakori: a Starlink adatai szerint 2025 első félévében mintegy 145 ezer (!) pályamódosítás történt, ami műholdanként és havonta átlagosan négy manővert jelent.
Akár egyetlen műholdütközés is hatalmas törmelékfelhőt hozhat létre, ez pedig láncreakció-szerűen további ütközéseket vonhat maga után. Az üzemeltetők rémálma az ún. Kessler-szindróma bekövetkezése, amikor az exponenciális ütemben keletkező űrszemét végül lehetetlenné is teheti a műholdak üzemeltetését a Föld körüli pályák egyes zónáiban.
Kapcsolódó link:
Spacecraft from Chinese launch nearly slammed into Starlink satellite, SpaceX says (Space.com)
