Űrvilág
MAGYAR NYELVŰ ŰRKUTATÁSI HÍRPORTÁL 2002 ÓTA
Kategória: Környezetünk védelme
-
Az emberi tevékenység számos helyen a vízkörforgást is kimutathatóan átalakítja. Bolygónk gravitációs erőterét kutató műholdakkal igazolták a jelenséget.
-
A 2024-ben felbocsátott európai–japán tudományos földmegfigyelő műhold, az EarthCARE adatai segíthetik a repülés biztonságát.
-
Velence és lagúnája a Föld egyik legkönnyebben felismerhető helyszíne az űrből is. De mi az az IRIDE, amelynek a műholdképet köszönhetjük?
-
Talán meglepőnek hangzik, de oda is „belát” az Európai Űrügynökség (ESA) Biomass nevű, eredetileg a Föld erdőiben tárolt biomassza felmérésére készült műholdja.
-
A műholdas földmegfigyelésről legtöbbször az időjárás, a klímaváltozás, az erdőtüzek vagy más természeti katasztrófák jutnak eszünkbe. Ennél azonban többet is „tud”.
-
Hamarosan pályára áll az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-3 műholdsorozatának harmadik tagja, a Sentinel-3C. Mit tesznek ezek az űreszközök a klímaváltozás megértéséért?
-
Az erdő- és bozóttüzek hatása nem korlátozódik arra a területre, amelyet a lángok felperzselnek. A légkörbe kerülő füst és szennyező anyagok akár több ezer kilométerre is eljuthatnak.
-
Mit árulnak el rólunk a bolygónk éjszakai féltekéje fölött készült műholdas fényképek?
-
Műholdas megfigyelési adatok azt mutatják, hogy 2018 óta egyre gyorsabban csökken Európa erdeinek biomasszája.
-
Meglepő következtetéseket lehet levonni az antarktiszi élővilággal kapcsolatban abból, ahogyan a déli-sarkvidéki madarak guanója látszik az optikai műholdfelvételeken.
-
A mostani extrém szárazsághoz is kapcsolódó hír, hogy új korszak kezdődik a Föld vízkörforgásának műholdas megfigyelésében: elindult az európai HydroGNSS küldetés adatszolgáltatása.
-
A térségben keringő űrszemét komoly veszélyt jelent a geostacionárius pályán keringő műholdakra – állítja egy friss, az eddig figyelembe vetteknél kisebb törmelékdarabokat is számításba vevő tanulmány.