Kontinensünk éjszakai mozaikképe a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósai által készített több mint 7000 felvételből összeállítva.
Az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján olvasható kísérőszöveg szerint ez az első valódi színes éjszakai mozaik Európáról, amelyet kalibrált űrfelvételekből készítettek. Az itt bemutatott kompozíció 2017-ben készült fényképeken alapul, amelyek felbontása kb. 100 m/pixel.
(Forrás: ESA / NASA / Cities at Night)
2021-ig a Nemzetközi Űrállomás volt az egyetlen űreszköz, amely alkalmas volt a Föld éjszakai színes képeinek rögzítésére. A felbontás is lényeges, az űrhajósok akár 5 m/pixel élességgel tudtak fotózni, ami meghaladja a legtöbb műhold jelenlegi képességeit. Az űrhajósok által készített felvételek a kutatók számára a mesterséges éjszakai megvilágítás feltérképezésének legjobb eszközeivé váltak. Minden, az ISS fenntartásában részt vevő űrügynökség és űrhajósaik hozzájárulnak az erőfeszítésekhez. Az ESA űrhajósai azóta játszanak ebben nagyon fontos szerepet, mióta az olasz Paolo Nespoli 2010-ben az éjszakai űrfotózás egyik úttörőjévé vált.
Az Európáról elérhető éjszakai űrképek többsége fekete-fehér felvételek művészi értelmezésén alapul, nem valódi színeket mutat. A Cities at Night projekt vállalkozó kedvű amatőr kutatók bevonásával (citizen science), a mesterséges intelligencia alkalmazásával több ezer képet és képsorozatot dolgozott fel, korrigálta a geometriai torzításokat és rakta össze a mozaikot. Egyes helyeken, például a mozaik alján (Észak-Afrika területén) és tetején (Skóciában) az ISS-ről készített képanyagban hiányzó foltokat a NASA Suomi-NPP meteorológiai műholdjának éjszakai felvételeivel pótolták.
Itt a különböző színek különböző világítási technológiákat képviselnek. A melegebb, vöröses árnyalatok általában nátriumlámpákat jelölnek. A fehérebb és kékebb színek viszont az utcáinkon található LED-es fényforrásokból erednek. Az éjszakai fények „kifehéredése” jól nyomon követhető, amikor a kutatók összehasonlítják a 2017 és 2022 közötti változásokat. A fehér és kék árnyalatú éjszakai világításra való áttérés természetellenesebb hatást kelt, a túlzásba vitt megvilágítás pedig megzavarja az élő szervezetek, köztük az emberek nappali és éjszakai életritmusát. Ez káros egészségügyi hatásokkal jár mind a fajokra, mind az egész ökoszisztémára nézve. A fényszennyezés káros hatásai között meg kell említeni a csillagok láthatóságának romlását is az éjszakai égbolton.
Az űrhajósok által készített fotók lehetővé teszik a globális fényszennyezést vizsgáló kutatók számára, hogy visszatekintsenek olyan időszakokra is, amikor még nem léteztek éjszakai felvételek készítésére alkalmas, színérzékeny műholdak. A Cities at Night 2026-ra elkészít majd egy alkalmazást, amely lehetővé teszi az európaiak számára, hogy ellenőrizzék, hogyan alakult a fényszennyezés az idők során ott, ahol élnek.
Bár cikkünk az éjszakai fényszennyezés káros hatásairól szól – és valljuk be, ehhez némileg hozzájárulnak az ilyenkor az ünnepek alatt megvilágított kültéri fenyőfák és az épületeken lógó fényfüzérek –, ne feledkezzünk meg a külső fényszennyezést nem okozó karácsonyfák ma esti fényeiről, a gyertyákról, lámpákról és csillagszórókról sem.
Ezúton kívánunk az Űrvilág minden kedves olvasójának kellemes, békés karácsonyi ünnepeket!
Kapcsolódó cikkek:
