A cím bulváros, de ilyen időket élünk – a sajtó tele van az ISS-ről „evakuálandó” űrhajósok történetével. Sokaknak úgy tűnhet, hogy ez az első alkalom, hogy űrhajós beteg lett „odafent”. Valóban egyedi az eset?
Ahogy arról beszámoltunk, a Crew-11 egyik (meg nem nevezett) űrhajósának (szintén meg nem nevezett) egészségügyi problémája miatt a négyfős személyzet idő előtti visszatéréséről döntött a NASA. (A legfrissebb hírek szerint január 14-án hagyják el a Nemzetközi Űrállomást – A szerk.) Itt most nem találgatnánk, hogy ki a beteg vagy sérült, és mi lehet a probléma. Ami nyilvánvaló, az az, hogy az általában nagyon transzparens NASA kommunikáció két esetben „zár”: ha egy űrhajós egészségéről van szó (hisz ez magánügy), illetve ha valami nemzetbiztonságot veszélyeztető történés van.
Ugyanakkor napjainkban, az internetes hírportálok, a Facebook, az X, az Instagram világában könnyen az a kép alakulhat ki bárkiben, hogy ilyesmi sosem volt. Nos, tegyük nyilvánvalóvá, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) negyedszázados történetében valóban nem volt még olyan, hogy egy küldetést rövidíteni kellett és egy teljes személyzetet haza kellett hozni orvosi okokból. De – ahogy látni fogjuk – mind az ISS, mind a Szaljut és Mir űrállomások esetében, de még az azokat megelőző „űrállomások nélküli időszakban” is történtek lebetegedések és sérülések.
Fontos persze megjegyezni, hogy ezek gyakorisága igen alacsony. Ennek oka pedig a személyzetek hihetetlenül erős válogatási folyamata, amelyet azután a képzés alatt és a repülés során is folyamatos monitorozás követ. Gyakorlatilag szuper genetikával rendelkező, maximálisan egészséges „élsportolók” lesznek űrhajósok. Olvasóink azt is tudják, hogy „odafent” egyszerűbb vizsgálóeszközök, egyszerűbb orvosi műszerek sora és gyógyszerek garmadája áll rendelkezésre. Így azután a még vérvételre és foghúzásra is kiképzett űrhajósok – a földi orvosi csapattal konzultálva – nagyon sok betegséget és sérülést képesek kezelni. Ez pedig azt jelenti, hogy a legtöbb ügyről nem is szerzünk tudomást. Az, hogy most haza kell jönni, mindenképpen azt jelentheti, hogy az ISS-en rendelkezésre álló vizsgálóeszközök és gyógyítási módszerek ezúttal nem elégségesek.
No de lássuk, milyen ismert események voltak korábban!
1968: A Hold-repülésekhez tervezett Apollo űrhajók első személyzetes (be)repülésének háromfős legénységének tagjai (W. M. Schirra, D. F. Eisele és R. W. Cunningham) a tizenegy napos repülés második felében megfázásos tüneteket mutattak, de az Apollo-7 repülését nem szakították meg.
1970: Az Apollo-13-nak el kellett volna a jutnia a Holdra. A fedélzeti robbanás története és a három asztronauta menekülése nagyon jól dokumentált, még játékfilm is készült róla. Nos, a filmben is szerepel, hogy a lehűlő holdkompban Fred Haise (a holdkomp pilótája) nagyon komolyan megfázott és belázasodott. A repülést miatta nem szakították meg, hisz az akkor már (a robbanás miatt) rég megtörtént…
1976: Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov az év nyarán a szovjet Szaljut-5 űrállomáson dolgoztak, amikor egy műszaki hiba miatt lekapcsoltak a fények, a légkeverő ventilátorok, sőt egyes berendezések is. A probléma viszonylag gyorsan megoldódott, ám Zsolobovnak onnantól kezdve folyamatos fejfájásai lettek, félt, és munkaképessége folyamatosan csökkent. Egy másik változat szerint mindkét űrhajós kellemetlen szagokra és fejfájásra panaszkodott. Ennek oka állítólag hajtóanyag-szivárgás volt, és mindkettőjük egyre rosszabb állapotba került. Amiben a források viszont egyetértenek, az az, hogy a (személyzet kérésére) 60 naposról végül 49 naposra rövidített repülés végére Zsolobov annyira rossz állapotba került, hogy IVA űrruháját Volinovnak kellett ráadnia!
1985: Vlagyimir Vaszjutyinnak (fent), aki akkor parancsnokként szolgált a Szaljut-7 űrállomáson, begyulladt a prosztatája, s emiatt a Szojuz T-14 teljes személyzetének 2 hónap után haza kellett térnie. (A repülést eredetileg fél évesre tervezték.)
1987: Eredetileg több mint fél évesre tervezték a Jurij Romanyenko és Alexandr Lavejkin duó űrrepülését. Az 1987 februárjában a Mir űrállomásra induló Szojuz TM-2 személyzete repülésének eredetileg az év decemberéig kellett volna tartania. Lavejkinnél (fent) azonban egy „odafent” elvégzett szívvizsgálat egy – korábban nyilván nem ismert – szívritmusproblémát diagnosztizált. Ennek eredményeként a július 22-én a Szojuz TM-3-mal felrepült Alekszandr Alekszandrov lett Romanyenko új társa és tartózkodott fent december végéig. Lavejkin pedig Alekszandrov érkezése után pár nappal hazatért egyetlen, ám így is közel 6 hónapos űrrepüléséről.
1997: Súlyos baleset volt a Miren egy tűzeset februárban, amelynek során Alekszandr Lazutkin és Vaszilij Ciblijev (a fenti képen balra, illetve jobba) nagy mennyiségű etilén-glikolt lélegeztek be, és soha többé nem repülhettek.
Végül egy igen érdekes és ellentmondásos eset az amerikai Serena Auñón-Chancellor űrhajósnőhöz kötődik. Olvasóink talán emlékeznek a 2018-ban szivárgó Szojuz orbitális fülke történetre. Erről anno mi is beszámoltunk. Az augusztusi belső és decemberi (burkolatbontással is járó) külső vizsgálatok nyilvánvalóvá tették, hogy valaki, valamikor megfúrta (a visszatéréskor elégő) kabint, azaz egyértelmű szabotázs történt. Az első orosz vizsgálatok szeptemberben még arról szóltak, hogy meg is találták a bűnöst Oroszországban. Állítólag egy technikus a startelőkészítéskor fúrt egy lyukat az orbitális fülkébe, amelyet betapasztott – így az nem tűnt fel egész addig, amíg a Föld körüli pályán a tömés el nem szabadult. Ám ez a történet nem sokkal később átalakult. Az történt ugyanis, hogy kiderült, a nevezett amerikai űrhajósnőnél egy „odafenti” orvosi vizsgálat apró trombust (plakkot) talált a kardiovaszkuláris rendszer meg nevezett részén. Az asztronauta ettől olyan szintű pánikba került, hogy minél előbb haza akart térni, ezért megfúrta a Szojuzt – remélve, hogy küldetésüket megszakítják. Nos, az orosz irodalomban azóta ez utóbbi történetet tekintik hitelesnek a „megfúrt Szojuz” ügyében… (A NASA határozottan tagadta a vádat, mondván, hogy a szivárgás előtt és annak kezdetekor sem tartózkodott egyik űrhajósuk sem az ISS orosz szegmense közelében, ahol a Szojuz űrhajó dokkolt. – A szerk.)
