Műholdas adatokból és a gleccserek mozgásából minden eddiginél részletesebben következtettek a jégtakaró alatt rejtőző felszín domborzati viszonyaira.
A kutatók Helen Ockenden (University of Grenoble-Alpes) vezetésével ezerszámra találtak eddig felfedezetlen hegyeket és hegygerinceket, állításuk szerint térképük minden korábbinál részletesebben mutatja meg, mi rejtőzik a vastag jégtakaró alatt. Jóllehet az eredmények bizonytalanok, mégis azt remélik, hogy munkájukkal rávilágíthatnak arra, miként reagál az Antarktisz az éghajlatváltozásra, és ennek milyen hatása lehet a tengerszint emelkedésére.
A műholdas méréseknek köszönhetően az Antarktisz jeges felszínét jól ismerjük, azonban a Naprendszer nem egy égitestjének felszínéről részletesebb tudással rendelkezünk, mint az antarktiszi jégtakaró alatti felszín topográfiájáról. A kutatók úgy gondolják, hogy most sikerült ezt a hiányosságot pótolni.
A jég alatti Antarktisz képe, összehasonlítva a Föld más részein található, jéggel nem borított, hasonló felszínformákkal. (Kép: Ockenden et al. 2026, Science)
A hagyományos méréseket a helyenként 4,5–5 km vastagságot is elérő jégtakaró felszínén vagy repülőgépről végzik, egyenes vonalak mentén haladva, azonban ezek a kutatási vonalak esetenként több tíz kilométer távolságra vannak egymástól, ami lehetetlenné teszi a pontos részletek felderítését.
Ezért a kutatók most kombinálták a jégfelszín topográfiájára vonatkozó pontos műholdas adatokat a jég mozgásának fizikájára vonatkozó ismereteikkel, és ebből próbáltak következtetni arra, milyen domborzat hozhatja létre a jég megfigyelt mozgását. Hasonlatuk szerint olyan ez, mint amikor egy gyors folyású patakban kialakuló örvényekből és a vízfelszín egyenetlenségeiből következtetünk arra, hogy helyezkednek el nagyobb sziklák a mederben. A különbség az, hogy a jég egészen másképp folyik, mint a víz, mégis, amikor a gleccser jege keresztülfolyik az útjában álló hegygerincen, akkor a gerinc jelenléte megmutatkozik a jégfelszín alakjában és a jég mozgási sebességének megváltozásában is.
Bár az Antarktisz szilárd felszínének legjelentősebb hegyvonulatai már korábban is ismertek voltak, most sok ezerrel gyarapodott számuk, emellett a domborzat részletei is feltárultak. Az egyik izgalmas felfedezés annak a mély ároknak a kimutatása, amelyik a Maud Subglacial Basin (Maud jég alatti medence) területén húzódik. Az árok átlagosan 50 méter mély, 6 kilométer széles és közel 400 kilométer hosszan húzódik a medencében.
Az antarktiszi hegyvonulatok korábbi és újabb képének összehasonlítása. (Kép: Pritchard et al. 2025, Scientific Data, illetve Ockenden et al. 2026, Science)
A kutatók valószínűnek tartják, hogy most közzétett térképüket a jövőben újabbak és még pontosabban, részletgazdagabbak követhetik, mihelyt a jelenleginél pontosabban tudják modellezni a jég folyását. A várható eredmények lehetővé teszik az Antarktisz jövőjének pontosabb előrejelzését is. A felszíni formák meghatározzák a jégtömegek pontos mozgását, amiből kiszámítható, milyen sebességgel húzódnak vissza a gleccserek a globális felmelegedés következtében, ami az éghajlat modellezésének egyik legbizonytalanabb paramétere. A kutatók a Science-ben részletesen bemutatták az alkalmazott módszerüket és eredményeiket.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó link:
Landscape beneath Antarctica’s icy surface revealed in unprecedented detail (BBC)
