Elsősorban Copernicus Sentinel-5P műholdas mérések alapján kiderült, hogy a 2024-es hatalmas amazóniai erdőtüzek károsanyag-kibocsátása akár háromszor nagyobb is lehetett annál, mint amennyit korábban becsültek.
Az Amazonas vidékén 2024-ben pusztító erdőtüzek két évtizedes időtávon a legkiterjedtebbek voltak. A tüzek visszatérő jelenségnek számítanak a „világ tüdejében”, Dél-Amerika középső részén. Ezeket gyakran súlyosbítja az aszály és az erdőirtás. 2024-ben a tüzek az Amazonas esőerdői és a Cerrado – a világ legváltozatosabb trópusi szavannája – hatalmas területeit érintették. Ezek a területek Brazília egyötödét foglalják el, Bolíviáig és Paraguayig kiterjedve.
Az Európai Űrügynökség (ESA) által támogatott kutatások szerint a természeti katasztrófához kapcsolódó károsanyag-kibocsátás akár háromszor is magasabb lehetett a korábbi becslésekhez képest. Az erről beszámoló tanulmány a Geophysical Research Letters folyóiratban jelent meg. A kutatócsoport az európai Copernicus földmegfigyelési program levegőminőség-monitorozó Sentinel-5P műholdjának adatait elemezte, mesterséges intelligenciát is használva. A nagy számítási igényű munkához a Copernicus Sentinel-2 és Sentinel-3 optikai távérzékelő műholdjaitól származó adatokat is felhasználtak. A Sentinel-5P légköri szén-monoxid koncentrációjára vonatkozó megfigyeléseit vizsgálták a 2024. augusztus–szeptemberi erdőtűzszezonban. A kutatók ezt a gázt használták a szén-dioxid-kibocsátás indikátoraként, a műholdas adatokat a bozóttüzek modelljeivel kombinálva.
A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan és mérgező gáz, amely akkor szabadul fel, amikor a szerves anyagok, például a növényzet elégtelenül égnek. Az erdőtüzek füstfelhői mind szén-monoxidot, mint az égéskor nagy mennyiségben keletkező, a légkörben üvegházhatást okozó szén-dioxidot tartalmaznak. A két gáz közül azonban a szén-monoxidot könnyebben lehet műholdas eszközökkel érzékelni. Így hasznos helyettesítőként szolgál a bozóttüzek CO2-kibocsátásának becsléséhez. A szén-dioxid természetes módon is jelen van a légkörben magas és szinte állandó koncentrációban (körülbelül 430 ppm, part per million, azaz milliomodrész), ami megnehezíti a kis változások észlelését az űrből – kicsit olyan ez, mintha egy fehér papírlapot próbálnánk észlelni az ugyancsak fehér havon. Ezzel szemben a szén-monoxid természetes koncentrációja 0,2 ppm-nél kisebb, így annak növekedését könnyebb észrevenni – az előbbi hasonlatot továbbgondolva, inkább olyan, mintha egy fehér papírlapot keresnénk sötét háttér előtt.
Az eredmények arra utalnak, hogy a jelenlegi tudományos módszerek jelentősen alábecsülik az erdőtüzek szén-dioxid-kibocsátását, a tényleges emisszió másfélszer–háromszor magasabb lehet. A kutatók azt is megállapították, hogy a hosszan tartó parázslás jelentősen hozzájárult a szén-dioxid-kibocsátáshoz 2024-ben. Az eredményeknek fontos általános következményei vannak az éghajlati modellekre és a globális szén-dioxid-emisszió értékeie nézve, amelyek részben az erdőtüzek kibocsátási becslésein alapulnak. Az ESA által finanszírozott kutatást a Drezdai Műszaki Egyetem vezette a Holland Királyi Meteorológiai Intézettel (KNMI) és a londoni székhelyű BeZero Carbon ügynökséggel együttműködve.
Jos de Laat, a KNMI vezető munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint mintegy 4 millió négyzetkilométeres területet vizsgáltak. A legintenzívebb tüzek és szennyezés a brazil–bolíviai határ közelében volt, ez súlyosan érintette a levegőminőséget az egész régióban. Jelentős eltéréseket találtak a modellezett és a megfigyelt légszennyezettségi értékek között. A jelenlegi becslési módszerek a jelek szerint nem tudják reprodukálni azt, amit a műholdak valójában látnak. Ez arra utal, hogy fontos kibocsátási forrásokat hagynak figyelmen kívül.
A korszerű földmegfigyelő műholdak, mint például a Sentinelek egyre pontosabb és összetettebb adatokkal járulnak hozzá bolygónk viselkedésének jobb megértéséhez. A 2017 októberében felbocsátott Sentinel-5P volt az első küldetés a Copernicus programban, amely a légkör monitorozására irányult. Korszerű spektrométere, a Tropomi, olyan nyomokban előforduló gázokat és légköri összetevőket mér, mint a nitrogén-dioxid, az ózon, a formaldehid, a kén-dioxid, a metán, a szén-monoxid és az aeroszolok. Napi globális lefedettséget biztosít, páratlan térbeli felbontással. A kutatás során kidolgozott módszereket beépítik majd a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat (Copernicus Atmospheric Monitoring Service, CAMS) adattermékeibe, biztosítva a valóságoshoz közelebbi becsléseket, a szélesebb körű alkalmazást és a folyamatos fejlesztést.
Kapcsolódó link:
Amazon wildfire emissions up to three times higher than estimated (ESA)
