Közzétették a kínai Tienven-2 űrszonda első felvételét a 469219 Kamo’oalewa nevű kisbolygóról. Már az első adatok alapján is sok mindent meg lehet tudni az apró égitestről, de hol van még a mintavétel…
Fontos mérföldkőhöz érkezett a kínai Naprendszer-kutatási program. A Tienven-2 (Tianven-2) űrszonda valóban megérkezett a 469219 Kamo’oalewa kisbolygóhoz, amiről júniusban már nem hivatalos információk alapján mi is írtunk. A minap, július 6-án már a kínai nemzeti űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) is beszámolt a jelentős eseményről, és közzétették az első közeli felvételt is, amely a kis égitestről készült.
Bár a sajtóhírekben gyakran úgy emlegetik, mint a Föld második holdját, avagy „miniholdját” vagy „kváziholdját”, ez nem egészen pontos. A Kamo’oalewa ugyanis valójában nem a Föld, hanem a Nap körül kering. De pályája nagyon hasonlít a Földéhez, ezért hosszú időn keresztül bolygónk közelében marad. Úgy tűnik, mintha a kisbolygó a Földet kísérné, miközben valójában nem kötődik hozzá gravitációsan úgy, mint az éjszakai égboltról jól ismert „valódi” Hold.
A 2025 májusában indított Tienven-2 több mint egyéves utazás után érkezett meg céljához. A most nyilvánosságra hozott felvétel alapján a mindössze néhány tíz méteres átmérőjű égitest szabálytalan alakú, sziklás felszínű objektumnak látszik. Az űrszonda jelenleg részletes térképezést és tudományos méréseket végez, mielőtt megkísérelné a mintavételt az égitest anyagából. Az ambiciózus terv része a kisbolygóminta Földre hozatala, hogy az anyagot a szakemberek részletes laboratóriumi vizsgálatoknak vethessék alá.
A Kamo’oalewa földi távcsöves megfigyelései alapján a kutatók eddig azt feltételezték, hogy az égitest egy ősi becsapódás során szakadhatott ki a Holdból, majd később önálló Nap körüli pályára állt. Ha ez valóban így történt, akkor a Tienven-2 által hozandó minták egyedülálló lehetőséget kínálhatnak ennek az elméletnek az ellenőrzésére. Ugyanakkor már az első, viszonylag kis felbontású kép is átírni látszik azt, amit az égitestről korábban gondoltak.
Az első érdekesség a kisbolygó mérete. Földi távcsöves mérések alapján a csillagászok úgy becsülték, hogy a Kamo’oalewa átmérője 40–100 m között lehet. Ezzel szemben James Webb-űrtávcső (JWST) mérései ennél jóval kisebb, 18 m körüli méretet valószínűsítettek. A Tienven-2 felvétele alapján most úgy tűnik, hogy az égitest valamivel több mint 20 méter átmérőjű. Ez inkább a JWST eredményét erősíti meg. A másik, ezzel összefüggő meglepetést a felszín fényvisszaverő képessége okozta. Az új felvétel tanúsága szerint a kisbolygó felszíne a vártnál sokkal fényesebb, vagyis nagyobb az albedója, mint a Hold felszínének. (Nyilván minél jobb a fényvisszaverő képesség, annál kisebb méretű test képes ugyanakkora fényességet produkálni.) Ez megkérdőjelezi, hogy valóban a Hold túlsó oldalából szakadhatott ki az anyaga. Az égitest anyagának összetétele tehát eltérhet a holdi kőzetekétől, és valószínűbb, hogy eredetileg is egy kisbolygó volt, nem pedig a Holdból származik.
A végső válaszokat csak a későbbi részletes mérések és – ha sikerül – a Földre visszahozott minták laboratóriumi vizsgálata adhatja meg. A Tienven-2 azonban már most bebizonyította, hogy néha már egyetlen közeli felvétel is elegendő ahhoz, hogy felülvizsgálják a korábbi tudományos elképzeléseket egy égitest eredetéről és tulajdonságairól.
Az űrszonda várhatóan még hónapokig vizsgálja a Kamo’oalewát, majd megkísérli a felszíni mintavételt. A begyűjtött anyag a tervek szerint 2027-ben érkezik a Földre. Ezzel Kína Japán és az Egyesült Államok után a harmadik űrnagyhatalom lehet, amely sikeresen hoz mintát egy kisbolygóról. A küldetés azonban ezzel még nem ér véget. A mintagyűjtő kapszula leválasztása után az űreszköz egy újabb, még hosszabb bolygóközi útra indul: gravitációs hintamanőverek segítségével a 311P/PanSTARRS jelű, különleges üstökösszerű égitesthez repül, amelyet várhatóan a 2030-as évek közepén ér el.
Kapcsolódó link:
Tianwen-2 arrives at asteroid Kamo’oalewa, first image revealed (Space News)
China’s Tianwen-2 probe reaches target asteroid, starts scientific exploration (Xinhua)
