Meglepő következtetéseket lehet levonni az antarktiszi élővilággal kapcsolatban abból, ahogyan a déli-sarkvidéki madarak guanója látszik az optikai műholdfelvételeken.
Elsőre talán furcsán hangzik, de a műholdak segítségével azt is meg lehet állapítani, mit esznek a pingvinek. A kutatók ugyanis rájöttek, hogy az Adélie-pingvinek ürülékének színe az űrből is jól látható, és fontos információt hordoz a madarak étrendjéről. Ez új lehetőséget kínál arra, hogy nyomon kövessük, miként alakítja a klímaváltozás az Antarktisz tengeri ökoszisztémáját. Tanulmányuk a Current Biology című folyóiratban jelent meg.
Az Antarktisz sziklás partvidékén hatalmas kolóniákban ének az Adélie-pingvinek. Az évek során felhalmozódó guanójuk olyan nagy kiterjedésű foltokat alkot, hogy azok még a földmegfigyelő műholdak, így az amerikai Landsat holdak felvételein is jól kivehetők. De miért rózsaszín a pingvinürülék? A szín nem véletlen. Ha a pingvinek főként krillel táplálkoznak, ürülékük rózsaszínes-narancsos árnyalatot kap a krillben található színanyagok miatt. Ha viszont étrendjükben nagyobb arányban szerepelnek halak, a guanó sokkal világosabb, közel fehér színű lesz.
Tengeri jégdarabok sodródnak az Antarktisz körüli szigetek közelében, egy 2023. január 22-én, a Landsat-8 OLI (Operational Land Imager) műszerével készített képen. Több sziget parti sávját rózsaszínűre festette a krillben gazdag étrenddel élő Adélie-pingvinek guanója. (Kép: NASA Earth Observatory / Michala Garrison)
A kutatók terepi mintavételekkel igazolták, hogy a műholdak által mért színképi jellemzők valóban összefüggnek a pingvinek táplálék-összetételével. Így az átfogó, nagy területre kiterjedő tudományos következtetések levonása érdekében nincs szükség a költséges és nehézkes terepmunkára. Az Antarktisz hatalmas, nehezen megközelíthető területein sok pingvinkolóniát rendkívül költséges lenne rendszeresen felkeresni. A kopár, növényzet nélküli környezet azonban ideális a műholdas távérzékelés számára: a sziklákon felhalmozódó guanó jól elkülönül a környezetétől, így a műholdak segítségével nagy területeken, hosszú időn keresztül lehet követni a kolóniák állapotát – természetesen nem a sötét sarkvidéki tél hónapjaiban, de azok szerencsére a fészkelő pingvinek kolóniái szempontjából sem relevánsak.
A kutatócsoport több mint száz antarktiszi pingvintelepet vizsgált meg az 1984 és 2013 között készült Landsat-felvételek alapján. Az eredményekből világos földrajzi mintázat rajzolódott ki. A viszonylag enyhébb éghajlatú Nyugat-Antarktiszon és az Antarktiszi-félszigeten, ahol kevesebb a tengeri jég, a pingvinek étrendjében a krill dominál. Kelet-Antarktiszon viszont, ahol általában nagyobb a jégborítás, jóval több halat fogyasztanak a madarak. Az is kiderült, hogy ugyanazon kolónia táplálkozása akár évről évre is változhat attól függően, mennyi tengeri jég veszi körül a költőhelyét.
Miért számít a tengeri jég? Az Antarktisz táplálékhálózatának alapja szorosan kapcsolódik hozzá. A jég jelenléte meghatározza a krill és számos halfaj elterjedését, ez pedig közvetlenül befolyásolja a pingvinek táplálékát is. A kutatók szerint a halban gazdag étrend kedvezőbb a fiókák fejlődése és túlélése szempontjából, ezért azok a kolóniák, amelyek több halhoz jutnak, hosszabb távon stabilabbak lehetnek. Mivel azonban az Antarktisz tengeri jégtakarója 2013 óta történelmi mélypontokra zsugorodott, a jövőben egyre több pingvin kényszerülhet arra, hogy főként krillel táplálkozzon. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a krill iránt nemcsak a pingvinek érdeklődnek: a kereskedelmi halászat, valamint a növekvő fóka- és bálnapopulációk is egyre nagyobb versenyt jelentenek ezért az apró rákféléért.
A kutatók most olyan számítógépes modelleket fejlesztenek, amelyek a Landsat-8 és Landsat-9 műholdak adatai alapján automatikusan megbecsülik majd a pingvinek étrendjének összetételét. Ez hasznos eszköz lehet az Antarktisz ökoszisztémájának és a klímaváltozás hatásainak folyamatos nyomon követésére.
Kapcsolódó cikkek:
Kapcsolódó link:
Pink Penguin Guano Provides Diet Clues (NASA EO)
