Az európai műholdas navigációs rendszer is szerepet kapott tavaly annál az űrtörténelmi jelentőségű eseménynél, amikor egy a Hold felszínén levő vevőberendezéssel sikerült a valós idejű helymeghatározás.
Mindezt olyan, a Föld körül keringő – vagyis a Holdtól akkor éppen 410 ezer km-re levő – műholdak jeleinek vételével, amelyek közül kettő az európai Galileo, kettő pedig az amerikai GPS rendszer tagja volt. A globális navigációs műholdrendszerek (Global Navigation Satellite Systems, GNSS) eredeti célja a Földön és közvetlen térségében történő pontos hely- és időmeghatározás elősegítése. Mind a GPS, mind a Galileo műholdjai közepes (20 ezer km körüli) magasságú pályákról sugározzák navigációs rádiójeleiket. Tervezésükkor természetesen fel sem merült, hogy a Hold távolságában működő vevőberendezéseket is kiszolgáljanak.
A kísérleti holdi GNSS vevő, a LuGRE (Lunar GNSS Receiver Experiment) az Olasz Űrügynökség (ASI) és a NASA kezdeményezésére készült el és jutott a Holdra 2025-ben, az amerikai Firefly Aerospace cég Blue Ghost-1 leszálló űrszondája műszeregyüttesének tagjaként.
A LuGRE lett az első navigációs vevő, amely a közvetlen Föld körüli pályák térségén jóval túl, a Hold távolságban is működött. A kísérlet jelentősége, hogy az űrügynökségek és magánvállalatok az elkövetkező évtizedekben egyre több holdi küldetést terveznek, sőt idővel lakott bázisokat szeretnének kialakítani. Ennek a tevékenységnek, a holdi jelenlétnek és gazdaságnak pedig alapvető eleme lesz a holdi navigáció.
Miután 2025. március 2-án megérkezett a Holdra, a LuGRE egy holdi nappalon (14 földi napon) keresztül tartotta fenn a kapcsolatot a Galileo és a GPS műholdakkal, két frekvencián. A küldetés egyúttal sikeresen tesztelte a Galileo kialakítás alatt levő vészjelző szolgáltatásának (Emergency Warning Satellite Service, EWSS) működését, demonstrálva annak robusztusságát és nagy hatótávolságát. Március 13-án egy szimulált üzenet sugároztak a kiválasztott Galileo műholdakon keresztül, amelyet a LuGRE a Holdon detektált.
Magának a kísérletnek az ötlete csupán két héttel korábban merült fel, de végül a szűkös idő ellenére sikerült gyorsan megvalósítani. A LuGRE eredetileg tervezett feladata csak a navigációs jelek vétele volt. Az EWSS vészjelző üzeneteit viszont ugyanazon a frekvencián sugározzák, mint a műholdas navigációs jeleket, így a LuGRE képes volt a teszt végrehajtására, az üzenet vételére és feldolgozására.
A folyamatos innováció előnyeit élvező Galileo rendszerben az EWSS várhatóan még az idén a (földi) felhasználók szolgálatba áll.
A Hold kutatásának élénkülésére az Európai Űrügynökség (ESA) a Moonlight programja keretébe is készül. Ez navigációs és távközlési szolgáltatások fejlesztését célozza, a Holdon való használatra. Az egységes holdi navigációs és kommunikációs rendszer biztosításával a Moonlight lehetővé teszi, hogy a küldetések az alapvető feladataikra összpontosítsanak, elősegítve a hosszú távú jelenlétet a Holdon, valamint a Hold és az azon túli területek felfedezését. A tervezett holdi navigációs rendszerekkel való kompatibilitásnak köszönhetően a Moonlight számos intézményi és kereskedelmi felhasználó számára lehet hasznos.
Az ESA 2025. évi Miniszteri Tanácsa által jóváhagyott NovaMoon lesz a Holdon telepítendő első nagy pontosságú navigációs állomás, amely méter alatti helymeghatározási pontosságot ígér az égitest déli sarkvidéke – a küldetések elsődleges célpontja – térségében.
Kapcsolódó linkek:
Galileo goes to the Moon (ESA)
Moonlight (ESA)
Galileo Emergency Warning Satellite Service is underway (EC)
