Június 24-én Venezuela északi részét két erős földrengés rázta meg: egy 7,2-es magnitúdójú előrengést kevesebb mint egy perccel később egy még erősebb, 7,5-es főrengés követett. A rengések súlyos károkat okoztak a főváros, Caracas és a tengerparti La Guaira térségében.
Miközben a hivatalos jelentések szerint közel 5000 ember vesztette életét és a becsült anyagi kár megközelíti a 40 milliárd amerikai dollárt, a természeti katasztrófa lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy a legkorszerűbb műholdradaros földmegfigyelő módszerrel, interferometrikus eljárással vizsgálják meg, miként deformálódott a földfelszín.
A NASA és az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közös NISAR (NASA–ISRO Synthetic Aperture Radar) műholdja a Venezuala fölött elrepülve végzett, a földrengések előtti és utáni radarmérések összehasonlításával készített részletes elmozdulástérképet. A műholradar-interferometria (interferometric synthetic aperture radar, InSAR) segítségével akár néhány centiméteres felszínváltozások is kimutathatók, még akkor is, ha azok szabad szemmel egyáltalán nem láthatók. A színes térképek azt mutatják, hogy egyes területek a műhold irányába, mások attól távolodva mozdultak el, ami a vetődések mentén bekövetkezett felszínmozgásokat tükrözi.
A legjelentősebb felszínmozgások Caracas és La Guaira közelében voltak, miután 2026. június 24-én földrengések sújtották a régiót. A térkép a NISAR június 25-én és 30-án (a földrengések után), valamint június 13-án és 18-án (a földrengések előtt) gyűjtött adatai alapján készült. Az epicentrumok helyét koncentrikus körök jelzik. (Kép: NASA Earth Observatory / Lauren Dauphin)
A legnagyobb elmozdulásokat Caracas és La Guaira környékén mérték, ahol a felszín helyenként akár 60 cm-rel is eltolódott. Ezek az adatok nemcsak a földrengést kiváltó törésvonal működésének megértését segítik, hanem a mentési munkálatok és a károk felmérése szempontjából is fontosak. A műholdas mérések alapján a szakemberek gyorsabban azonosíthatják a leginkább veszélyeztetett térségeket, valamint azokat a területeket, ahol további földcsuszamlások vagy utórengések jelenthetnek kockázatot.
A NISAR küldetésének egyik kiemelt célja éppen az ilyen természeti katasztrófák vizsgálata. A radaros földmegfigyelés előnye, hogy a nappali megvilágítástól és a felhőzettől függetlenül képes nagy pontosságú méréseket végezni.
Más, rövidebb hullámhosszon az európai Copernicus program Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdjaival is tanulmányozták a venezuelai földrengések utóhatását. Az alábbi interferogram a rengések előtti (június 18.) és az azokat követő (június 25.) radarmérések összehasonlításával készült a felszín elmozdulásairól. A színes interferenciacsíkok a felszín a műholdirányú vagy azzal ellentétes elmozdulását jelzik. Minél sűrűbben követik egymást a szivárvány színei, annál nagyobb volt a deformáció. A legnagyobb elmozdulás a rengések epicentrumának közelében, a San Sebastián-törésvonal mentén figyelhető meg.
Sentinel-1A és -1D adatokból készült interferogram a venezuelai földrengést követő felszínelmozdulásokról. A teljes színskála 2π fázisnak, vagyis 5,55 cm-nek felel meg. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2026, feldolgozás: ESA)
Kapcsolódó linkek:
Where Venezuela’s Earthquakes Shifted the Ground (NASA Earth Observatory)
Sentinel-1 shows ground displacement after Venezuela earthquakes (ESA)
