Nagy a félelem, hogy a SpaceX által tervezett 1 millió műhold hatósági engedélyeztetése nem veszi majd figyelembe a környezetvédelmi szempontokat.
A műholdsereg létrehozásához az engedélyt az Egyesült Államok szövetségi hírközlési felügyelete (Federal Communications Commission, FCC) adhatja ki. Nekik azonban nem kötelességük vizsgálni a lehetséges környezeti károkat, és megfelelő szakemberek hiányában valószínűleg nincs is erre kapacitásuk. A döntés, vagyis a lehetséges jóváhagyás ideje viszont vészesen közeledik.
A SpaceX január 30-án jelentette be, hogy – tevékenységének egyik fő új „csapásiránya” értelmében – kérelmet nyújtott be az FCC-hez egy egymillió műholdból álló hatalmas műhold-konstelláció űrbeli telepítésére. Ezek az alacsony pályás űreszközök Elon Musk vezérigazgató szerint a mesterséges intelligencia orbitális adatközpontjaiként működnének. Ezen műholdak száma messze meghaladná a jelenleg pályán keringő összes többi műholdét. Ma „mindössze” 14 és félezer aktív műhold van az űrben, ezek jelentős többsége is a SpaceX üzemeltetésében, a Starlink internetszolgáltató rendszer keretében működik.
Menteni, ami menthető, először a csillagászok kezdtek el számításokat végezni a példátlanul hatalmas műholdrendszer felbocsátására vonatkozó kérelem környezeti hatásaival kapcsolatban.
Jelenleg az FCC-nek nincs előírása arra vonatkozóan, hogy felmérje ennyi műhold lehetséges környezeti hatásait, beleértve a Föld légkörére gyakorolt hatásokat vagy az éjszakai égbolton okozott változásokat. Ruskin Hartley, a fényszennyezés ellen küzdő DarkSky International nevű szervezet vezérigazgatója mélységes aggodalmát fejezte ki a tervekkel kapcsolatban. Természetesen nem ellenzik eleve a műholdakat, de szerintük mindennek kell legyen egy észszerű határa, az űrtevékenységet felelősségteljes módon kellene folytatni.
A műholdas rendszerekre vonatkozó kérelmek benyújtását követően az FCC lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy véleményezzék azokat. Ezt a társadalmi vitát a SpaceX javaslatának benyújtása után kevesebb mint egy héttel meg is indították – egyébként sokkal gyorsabban, mint más kérelmek esetében, ahol jellemzően hónapok telnek el. A vélemények beérkezésének határideje március 6. Ezt követően az FCC hónapokon át is dolgozhat, mire döntést hoz az ügyben. Végeredményben elvileg jóváhagyhatja a SpaceX összes javasolt műholdját, vagy csak a konstelláció egy kisebb részét, esetleg egyiket sem.
Mostanra már több száz vélemény érkezett be, sokan fejezték ki aggodalmukat a csillagászatra és a Föld légkörére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. A SpaceX nem hozott nyilvánosságra sok részletet a tervezett műholdakról, így a méretüket vagy a pályamagasságukat sem. Emiatt a szakemberek nem is tudják pontos számításokkal előre jelezni, hogy milyen hatással lenne a tervezett konstelláció. De a becslések így is rémisztőek.
A legrosszabb esetben egyszerre több tízezer műhold lenne látható szabad szemmel az éjszakai égbolton, nagyban ellehetetlenítve a földi telepítésű és az űrben dolgozó távcsövekkel végzett méréseket egyaránt. Egy másik káros hatás, hogy a természetes elhasználódás miatti veszteségek következtében az alacsony pályákon a műholdakat folyamatosan pótolni kellene. Ha a Starlink holdakat tekintjük irányadónak, akkor legfeljebb 5 éves hasznos időtartamról volna szó egy-egy űreszköz esetén. A műholdsereg létszámának fenntartása azt jelentené, hogy átlagosan 3 percenként (!) indulna egy új műhold és ugyanúgy 3 percenként térne vissza egy a légkörbe. Jelenleg naponta csak néhány műhold lép be a Föld légkörébe és semmisül meg ott. A rengeteg elizzó műhold rendkívül káros lenne bolygónk felsőlégkörére. A műholdak és rakétafokozatok elégése alumínium-oxidot termel. Ez egy olyan anyag, amely lebontja a felsőlégköri ózonréteget. A becsült 1 megatonna alumínium-oxid hatalmas ózonréteg-csökkenést okozna, és megváltoztatná a sztratoszféra hőmérsékletét.
Az FCC-nek jelenleg azért nem kell értékelnie semmilyen műholdas alkalmazás környezeti hatását – akkor sem, ha józan ésszel belátva is ilyen hatalmas mértékű –, mert az űrtevékenység mentesül az Egyesült Államok Nemzeti Környezetvédelmi Törvénye (National Environmental Policy Act) hatálya alól. Ha a véleményezési folyamat során jelentős kifogás merül fel, az a kérelem alaposabb vizsgálatát vonhatja maga után, de semmiféle intézményes garancia nincs rá, hogy ez valóban meg is történik…
Van egy másik aktuális kérelem az FCC asztalán, amely ugyancsak borzolja a csillagászok kedélyeit. A Reflect Orbital nevű cég ugyanis azt tervezi, hogy éjszaka is megvilágítsa a Föld egyes részeit. Ezt űrbe épített tükrökkel kívánják megoldani, hogy napnyugta után is a tükreikről visszaverődő napfényt sugározzanak a Földre. „Napfény igény szerint” – szól a marketinges szlogen, amely például meghosszabbíthatná a napfényes időszakot a naperőművek számára, vagy városokban a telihold fényerejének háromszorosával világíthatná meg az utcákat. Nem kell nagy képzelőerő annak megítéléséhez, hogy egy efféle természetellenes „szolgáltatás” milyen messzemenő károkat okozna, az égbolt megfigyelésének korlátozásán túl is. Ilyen például a nappal és az éjszaka természetes ciklusának felborulása a vadvilág, a teljes ökoszisztéma esetében, beleértve magukat az embereket is.
Kapcsolódó cikkek:
A műholdseregek további veszélyei
Kapcsolódó link:
SpaceX’s 1 million satellites could avoid environmental checks (New Scientist)
Two satellite proposals threaten the night sky — the window to act is now (DarkSky International)
