Mostani összefoglalónkban űrpolitikai, távérzékelési, napfogyatkozással kapcsolatos és egyéb rövidebb hírek olvashatók – mind európai vonatkozásokkal.
Az ESA és Kanada megállapodást írt alá a minősített információk cseréjéről
Az Európai Űrügynökség (ESA) és Kanada általános információbiztonsági megállapodást (GSOIA) írt alá, amely jogilag kötelező érvényű keretet hoz létre a minősített információk cseréjére. A megállapodást április 14-én, a 41. Űrszimpóziumon, Colorado Springsben, az Egyesült Államokban írta alá Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Lisa Campbell, a Kanadai Űrügynökség (CSA) elnöke a kanadai kormány nevében.
Aschbacher elmondta, hogy „ez a megállapodás fontos lépést jelent a Kanadával fennálló régóta fennálló partnerségünk fejlődésében. A mai geopolitikai helyzetben a biztonságos és megbízható együttműködés nemcsak elengedhetetlen – stratégiai jelentőségű is. A minősített információk cseréjének lehetővé tételével új lehetőségeket nyitunk meg a kritikus technológiák fejlesztésére, ipari ökoszisztémáink megerősítésére és kollektív cselekvési képességünk megerősítésére.” Campbell hozzátette: „A megállapodás újabb fontos mérföldkövet jelent Kanada és Európa közötti partnerség fejlődésében. Azzal, hogy elmélyítjük a minősített információk ESA-val való cseréjében való együttműködési képességünket, új lehetőségeket teremtünk az innovációra, támogatjuk a kanadai ipart és előmozdítjuk a közös űrcélokat.” (Mint az olvasóink előtt valószínűleg ismert, Kanada az ESA egyetlen nem európai együttműködő állama.)
Az ESA és az EDA közösen vizsgálják az európai földmegfigyelési képességek megerősítésének lehetőségét
Az ESA és az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) végrehajtási megállapodást írt alá, amelynek célja, hogy közösen azonosítsák az Európa földmegfigyelési képességeiben rejlő stratégiai és technológiai hiányosságokat, és hosszú távú ütemtervet dolgozzanak ki az öreg kontinens biztonságának és a védelmének támogatására. A megállapodást április 22-én írta alá Brüsszelben Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója és Anders Sjöborg, az EDA vezérigazgató-helyettese.
A közös tanulmány felméri a jelenlegi és jövőbeli földmegfigyelési igényeket, azonosítja a kritikus képességbeli hiányosságokat, és meghatározza a technológiafejlesztési prioritásokat 2040-ig és azon túl, biztosítva, hogy Európa továbbra is jól felkészült maradjon az egyre összetettebb és ingatagabb geopolitikai környezetben. A tanulmány az ESA és az EDA közötti régóta fennálló együttműködésre épül, és legfeljebb 18 hónap alatt készül el. Mindkét szervezet egyenlően járul hozzá a költségekhez.
Sentinel adatok teszik láthatóvá azt, amit érzünk
Európa hőhullámot él át, sok országban az időjárás a rekordmagas májusi hőmérsékletek miatt inkább a nyár derekára, mintsem késő tavaszra emlékleztet. Az Egyesült Királyságban a múlt héten 35 °C-os hőmérsékletet mértek, ami 2 °C-kal magasabb az ország korábbi, ebben a hónapban mért csúcsértékénél. Itthon a HungaroMet hétfőn bejelentette, hogy Budapest hőmérsékleti rekordja új, 32,2 °C-os csúcsot ért el. Dél- és Közép-Európában, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Svájcban is szokatlanul meleg levegőt regisztráltak.
A hőhullámot a csatolt kép is tükrözi, amely a nappali szárazföldi felszíni hőmérsékletet mutatja. (Nyáron a nappali szárazföldi hőmérséklet jelentősen magasabb lehet, mint a levegő hőmérséklete, hisz a kőzetek, épületek, hidak/utak, bizonyos talajok megtartják a hőt.) A képet az EU–ESA Copernicus Sentinel-3 műholdpáros egyikének radiométere készítette május 26-án. Ezt a szenzort persze nem csak hőtérképek készítésére lehet használni, hanem például erdőtüzek megfigyelésére. A Sentinel-3 alkalmas a földhasználat és a növényzet állapotának feltérképezésére, valamint folyók és tavak magasságának mérésére is.
Az ESA is készül az augusztus 12-i napfogyatkozásra
Ezen a napon a totalitási sáv (a térképen a vékony „C” betű) Grönland, Portugália és Spanyolország egyes területein húzódik végig. Részleges fogyatkozás azonban Európa jelentős részén – így hazánkban is – megfigyelhető lesz (a térképen a nagy, árnyékolt terület). Az ESA ezen a napon élő közvetítést tart a Teruelben (Spanyolország) található Javalambre Asztrofizikai Obszervatóriumból. A közvetítés angol nyelven lesz elérhető az ESA Web TV és a YouTube csatornáin. A közvetítést Dr. Maggie Aderin, ismert és elismert űrkutató és tudományos kommunikátor vezeti, és közreműködik Prof. Carole Mundell, az ESA tudományos igazgatója is.
Aki esetleg olyan szerencsés, hogy eljut a spanyolországi Leónba, az részt vehet az ESA ingyenes és nyilvános megfigyelési programján. A helyi önkormányzat és egyetem (Universidad de León) az „égnézés” mellé szakértői napfizikai és űrtudományi előadásokat szervez – igaz, spanyol nyelven. További információk a www.esa.int/solareclipse oldalon lesznek folyamatosan elérhetők.
Megjegyzendő, hogy az Európai Űrügynökség három olyan űreszköze üzemel, amelyek a Napot, illetve a Nap–Föld rendszert vizsgálják. Ezek a Solar Orbiter, a Smile és a Proba-3. Érdemes lehet ezek weblapjait is követni.
Röviden
Május végén a német Isar Aerospace megállapodást írt alá a kanadai Maritime Launch Services céggel további rakétaindítási kapacitásról. Ennek értelmében az Isar orbitális hordozórakétái Nova Scotiából is indulhatnak majd.
A május 3-i Falcon-9 Block-5 rakétastarttal mások mellett pályára került
- a bolgár–ESA (NeduroSat/Copernicus) Balkan-2 műhold,
- a brit OrbAstro JEN-1,
- a francia Unseelabs BRO-21-ese,
- a görög–ESA együttműködésben megvalósult HELIOS műhold,
- a lengyel Eyecore vállalat Eyecore-1 szatellitje,
- a német BMFTR QUBE-II-je, és a TALOS / Max Planck Intézet ICARUS 2.0 RAVEN holdjai, valamint
- egy német–görög–ESA (OroraTech, HSC, ESA) konzorcium FOREST-16, -17 és -18 jelű műholdjai.
Szintén ezzel a repüléssel indultak az olasz ASI IRIDE-MS2-HEO-7 és 10-15, a spanyol Aistech Space Hydra-3-asa, valamint a finn ICEYE vállalat Lengyelország és Portugália számára épített X78 és X82 űreszközei.
A fenti képet, amely a Nemzetközi Űrállomás (ISS) Cupola moduljában készült, Sophie Adenot, az ESA francia űrhajósa tette közzé a közösségi médiában május 28-án a következő felirattal:
„101. nap, 1567 keringés – már 100 nap az űrben… A Nemzetközi Űrállomáson élni és dolgozni már természetessé válik, de minden reggel, amikor kinyitom a kupola spalettáit, eszembe jut, mennyire rendkívüli is valójában.
Az elmúlt hetekben folyamatosan kihívásokban, ámulatban és inspirációban volt részem – a munkának, a kilátásnak és a Földön dolgozó hihetetlen csapatnak köszönhetően, akik mindezt lehetővé teszik.
Alig várom a következő 100 napot!”
