Egy új tanulmány szerint világszerte több város esete bizonyítja, hogy nincs ellentmondás a gazdasági növekedés és a légszennyezés csökkentése között.
Sokáig kézenfekvőnek és szinte megkérdőjelezhetetlennek tűnt az összefüggés: ha egy város gazdagodik és fejlődik, akkor több energiát fogyaszt, emiatt több fosszilis tüzelőanyagot éget el, és ezzel együtt nő a légszennyezés is. Egy friss kutatás azonban arra utal, hogy ez az ok-okozati kapcsolat kezd felbomlani. A világ számos nagyvárosa ma már úgy növekszik gazdaságilag, hogy közben csökkenti a levegőszennyezést.
A norvég vezetésű nemzetközi kutatócsoport tanulmánya, amelyben a világ nem kevesebb mint 5435 nagyvárosának környezetét vizsgálták meg, a Nature Cities folyóiratban látott napvilágot. (Ezek közül 2475 város adatai mutattak egyértelmű trendeket és bizonyultak értékelhetőnek, így a cikkben azokra koncentráltak.) Azt találták, hogy az esetek mintegy 80%-ában a gazdasági fejlődés egyenesen a levegő tisztulásával jár! A kutatók az európai Copernicus földmegfigyelési program keretében működő Sentinel-5P műhold méréseit használták fel. Ez a műhold a légkör egyes összetevőit figyeli, többek között méri a nitrogén-dioxid (NO₂) koncentrációját, amely kiváló jelzője a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának. A NO₂ kibocsátása főként a közlekedéshez, az erőművekhez és az ipari létesítményekhez köthető, és jelentős egészségügyi kockázatot jelent. A gazdasági növekedés megítéléséhez a bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) adatait vették figyelembe.
Az eredmények szerint egyre több helyen sikerül „elválasztani” a gazdasági fejlődést a fosszilis energiahordozók intenzív használatától. A legnagyobb meglepetések, a pozitív példák közül is kiemelkedik Kína. A vizsgált városok közül 719 kínai település került a „gazdagodó és tisztuló” kategóriába, köztük olyan metropoliszok, mint Peking, Sanghaj vagy Csengtu. A kutatók szerint ebben fontos szerepet játszottak a szigorúbb kibocsátási szabályok, a tömegközlekedés villamosítása, valamint egyes szennyező iparágak áthelyezése. Jó hír, hogy hasonló folyamatok figyelhetők meg Európában is. Olyan nagyvárosokban, mint Párizs, Berlin, Róma vagy Amszterdam, az alacsony kibocsátású zónák, a tisztább energiatermelés és a fenntartható közlekedési beruházások hozzájárultak a levegőminőség javulásához.
Ugyanakkor nem mindenhol ennyire rózsás a kép. Dél-Ázsia és a Közel-Kelet számos gyorsan növekvő városában továbbra is együtt nő a gazdasági teljesítmény és a fosszilis energiafelhasználás. A kutatók 390 olyan várost azonosítottak, ahol a gazdasági növekedést a nitrogén-dioxid-kibocsátás növekedése kísérte. Ez arra utal, hogy ezekben a térségekben a fejlődés még mindig nagymértékben a hagyományos, szénalapú energiarendszerekre épül.
Miért fontos mindez? A nitrogén-dioxid nem üvegházhatású gáz, de komoly egészségügyi problémákat okozhat: növeli a légzőszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, hozzájárul a szmog kialakulásához, és rontja az életminőséget a nagyvárosokban. Ezért különösen biztató, hogy a kutatás szerint a tisztább levegő és a gazdasági prosperitás nem egymást kizáró célok. A modern technológiák, a megújuló energiaforrások és a tudatos várospolitika révén egyre több helyen sikerül egyszerre javítani a környezet állapotát és az emberek életszínvonalát.
A vizsgálat azt is megmutatja, milyen fontos szerepet játszanak a földmegfigyelő műholdak a fenntarthatóság nyomon követésében. A Sentinel-5P globális lefedettségű, egységes adatokat szolgáltat a légszennyezésről, így a kutatók és a döntéshozók objektív képet kaphatnak arról, hogy a környezetvédelmi intézkedések valóban működnek-e.
Kapcsolódó link:
