Az idei nyár elején Európa jelentős részét rendkívüli hőhullám sújtja. Reméljük, ezt a cikket hűvös helyen olvassák!
A meteorológiai állomásokon mért és az időjárás-jelentésekben beolvasott, rekordokat döntő levegő-hőmérsékleti értékek mellett egy másik, kevésbé ismert paraméter is csúcsértékeket mutat: a felszín hőmérséklete. Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-3 műholdpárosa, pontosabban azok SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) nevű sugárzásmérő műszerei olyan képek készítésére is alkalmasak, amelyek látványosan mutatják, mennyire hevült fel a földfelszín a kontinens nyugati és déli részén. Az extrém felszínhőmérsékletek különösen a sűrűn beépített városi területekre és a kiszáradt, kopár mezőgazdasági régiókra jellemzőek.
Érdemes tisztában lenni vele, hogy a műholdak által mért felszíni hőmérséklet számszerűen nem egyezik meg a levegő-hőmérséklettel, bár nyilván ahol magas az előbbi, ott az utóbbi sem alacsony. A Sentinel-3 műholdak érzékelői a talaj, az utak, az épületek és a növényzet által kibocsátott infravörös sugárzást mérik. Napos időben ezek a felszínek jóval forróbbak lehetnek a környező levegőnél: egy aszfaltburkolat vagy egy sötét háztető hőmérséklete akár 50–60 °C fölé is emelkedhet, miközben a hivatalos levegő-hőmérséklet „csupán” 35–40 °C. A műholdképeken ezért különösen feltűnőek a városok, amelyek a környezetüknél jóval melegebb foltokként jelennek meg.
Az Európai Űrügynökség (ESA) által közzétett térképen vannak kiterjedt fehér színű foltok is a szárazföldi területeken. Ez nem azt jelenti, hogy ott szükségképpen hűvös a felszín. Egyszerűen arról van szó, hogy a felhőzet épp akkor eltakarta azt a műhold érzékelője elől. Ilyesmi látható például Párizstól északkeletre vagy Madridtól nyugatra-délnyugatra. Kevésbé vastag felhőborítás esetén a színek csalókák lehetnek, ilyen helyeken a műholdas műszer a felszíné helyett a felhőzet tetejének hőmérsékletét is mérheti.
A beton, az aszfalt és az épületek nagy mennyiségű hőt nyelnek el napközben, majd lassan adják le azt az esti és éjszakai órákban. Emiatt a városok gyakran még éjszaka sem tudnak kellően lehűlni. Ez a hőszigethatás egészségügyi kockázatot jelent, különösen az idősek és a krónikus betegek számára. A jelenlegi hőhullám során Európa számos országában 40 °C körüli vagy azt meghaladó levegő-hőmérsékleteket mértek, miközben több helyen rekordmeleg éjszakákat is regisztráltak.
A műholdas adatok nem csupán látványos képek készítésére szolgálnak, hanem fontos gyakorlati szerepük is van. Segítségükkel a kutatók és a döntéshozók pontosabban azonosíthatják azokat a térségeket, ahol a lakosság különösen kitett a szélsőséges hőségnek. Az ilyen információk felhasználhatók várostervezési intézkedésekhez, például a zöldfelületek növeléséhez, árnyékolási programok kidolgozásához vagy a hőhullámokra való felkészülés javításához. A Copernicus program adatai ezért egyre fontosabb eszközt jelentenek a klímaváltozás hatásainak nyomon követésében és a társadalmi alkalmazkodás támogatásában.
A mostani hőhullám arra is emlékeztet, hogy a klímaváltozás következményei már nem csak a távolabbi jövőre vonatkozó előrejelzések formájában jelennek meg. Az egyre gyakoribb és intenzívebb hőségperiódusok a mindennapi élet részévé válnak Európában. Miközben a meteorológiai állomások a levegő hőmérsékletét mérik, a termikus infravörös tartományban dolgozó műholdak a szó szoros és átvitt értelmében is megmutatják, mennyire forróvá kezd válni a talpunk alatt a talaj…
Kapcsolódó link:
