A NASA nemrég indított küldetése a Neil Gehrels Swift űrtávcső hasznos élettartamának meghosszabbítására nem úgy alakul, ahogy tervezték.
Ahogy korábban mi is írtunk róla, a NASA meg szeretné menteni félmilliárd dolláros, még jól működő Swift űrteleszkópját attól, hogy az – a fokozódó légköri fékeződés miatt túl alacsonyra kerülve a Föld körüli pályáján – hamarosan megsemmisüljön a légkörben. A 2004-ben felbocsátott, eredetileg csupán 2 éves élettartamra tervezett Swift az Univerzum legnagyobb energiájú jelenségeit, elsősorban a gamma-kitöréseket vizsgálja.
Működésének meghosszabbítására a NASA tavaly szeptemberben megbízta a Katalyst Space Technologies nevű céget, hogy készítsen el egy műholdat, amely az űrtávcső megközelítése és a hozzá történő csatlakozás után saját hajtóművei segítségével biztonságos magasságba emelné a Swift pályáját. Tehát nem üzemanyag-utántöltésről van szó, hanem „csak” egy vontatási jellegű feladatról, de az erre a célra épített Link nevű új műhold küldetése így is úttörő jellegű vállalkozás. Ráadásul igen rövid idő leforgása alatt kellett nyélbe ütni a projektet. A NASA mindössze kilenc hónap alatt szervezte meg a különleges, mintegy 30 millió dolláros mentőakciót – amely most nem biztos, hogy sikerülni fog…
Az űrtávcsőmentő Link július 3-án egy levegőből indított Pegasus-XL rakétával startolt, a csendes-óceáni Kwajalein-atollról felszállt Stargazer nevű Lockheed L-1011 TriStar repülőgépről. (Egyúttal ez volt az utolsó alkalom, hogy a Northrop Grumman által üzemeltetett Pegasus rakétát használtak.)
Ritkán fordul elő, hogy egy műholdat egy másik megmentésére indítanak. Még ritkább, hogy maga a mentésre küldött űreszköz is mentésre szorul. Míg a Link pályára állítása sikeres volt, addig a most zajló beüzemelése során komoly problémákba ütköztek, amelyek veszélyeztetik a küldetés – vagyis a Swift idén év végig történő pályaemelése – végrehajtását is. Mindez jól példázza, milyen nehéz feladat a műholdak javítása és kiszolgálása a világűrben.
Nem sokkal a július eleji indítás után a Link két, a műhold térbeli irányának beállítására használt helyzetszabályozó lendkereke meghibásodott. (Külön ironikus, hogy maga a Swift is küzdött koárbban, 2022-ben reakciókerék-meghibásodással, bár igazság szerint ez egy elég gyakori hibaforrás a műholdak esetében.) Emellett a Link hideggázas helyzetszabályozó rendszerével is problémák adódtak. Mindezek miatt az űreszköz irányíthatatlan forgásba kezdett, és ettől a földi irányítással való kommunikáció is akadozni kezdett. A szakemberek szerint ugyanakkor még nincs minden veszve. A Link többi rendszere megfelelően működik, ezért most azt próbálják elérni, hogy az ionhajtóművek segítségével stabilizálják a műholdat. Ha ez sikerül, még mindig lehet esély arra, hogy a Swift megmentésére tervezett eredeti küldetés folytatódjon. Ha sikerül visszaszerezni az irányítást a Link felett, és utána minden az elképzelések szerint alakul, a Swift űrtávcső még évekkel tovább folytathatná tudományos munkáját. Ha nem, legalább megpróbálták, és okultak a tapasztalatokból…
A műholdak többségét nem – és persze a Swiftet sem – úgy tervezték, hogy valaha is szervizeljék őket. Ha kifogy az üzemanyaguk vagy pályájuk magassága veszélyesen lecsökken, rendszerint nincs más lehetőség, mint tudomásul venni, hogy küldetésük véget ért. Éppen ezért nagy jelentőségűek azok a fejlesztések, amelyek lehetővé teszik az öregedő űreszközök javítását, más pályára való áthelyezését, pályájuk megemelését. Egy sikeres demonstráció nyomán a jövőben jelentősen csökkenthetnék egyes műholdas küldetések üzemeltetési költségeit. A technika hozzájárulhatna az űrszemét mennyiségének csökkentéséhez is – ilyenkor épp ellenkezőleg, a pályamagasságot csökkenteni lenne érdemes, hogy a már használhatatlan eszköz végleg eltűnjön az alacsony Föld körüli pályák térségéből.
Kapcsolódó link:
NASA launched this spacecraft to save a space telescope. Now, it needs saving too (Space.com)
