Műholdas megfigyelési adatok azt mutatják, hogy 2018 óta egyre gyorsabban csökken Európa erdeinek biomasszája.
Európa erdei alapvető szerepet játszanak a klímaváltozás mérséklésében. A fák törzsében, ágaiban és lombkoronájában hatalmas mennyiségű szén raktározódik el, ennek révén az erdők kivonják a légkörből az üvegházhatású szén-dioxidot. Egy új, műholdas megfigyeléseken alapuló kutatás azonban aggasztó tendenciát tárt fel: 2018 óta az erdőket érő károsodások során hektáronként átlagosan 46%-kal több biomassza vész el, mint a korábbi években. Az eredményeket bemutató tanulmány a Nature Geoscience folyóiratban jelent meg.
A kutatók – most első alkalommal – nem csupán azt vizsgálták, hogy mekkora területen sérültek az erdők, hanem azt is, hogy mekkora mennyiségű faanyag és ezzel együtt szén tűnt el. Az eredmények szerint 1985 és 2023 között az európai erdők összesen mintegy 6,5 milliárd tonna felszín feletti biomasszát veszítettek el különböző zavaró hatások – például fakitermelés, erdőtüzek, rovarkárosodások és viharok – következtében. Bár az erdők egy része idővel regenerálódik, a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy az utóbbi években a veszteségek számottevően nőttek.
A térkép az európai erdők felszín feletti biomasszája csökkenésének abszolút adatait ábrázolja. A 20 km × 20 km-es pixeleken belül a pontok mérete az erdőborítás százalékos arányát szemlélteti (ld. a jelmagyarázatot jobbra fent). A színek a veszteség mértékét kódolják Mg/hektár egységben (itt a kevésbé szokványos 1 Mg tömegegység 1000 kg-nak, avagy 1 tonnának felel meg.) A hektárban kifejezett terület szempontjából a zavarok által érintett erdőrészleteket vették figyelembe. (Kép: ESA, adatok: Kowalski et al. 2026)
A német vezetésű kutatócsoport szerint a változás mögött több tényező együttes hatása áll. Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribbak és súlyosabbak az aszályok, a hőhullámok és a nagy kiterjedésű erdőtüzek, miközben a melegebb klíma kedvez a kérget károsító bogarak és más kártevők elszaporodásának. Emellett a gazdasági célú fakitermelés is hozzájárul a biomassza csökkenéséhez. Az egyes országokban eltérő okok dominálnak, de az összkép azt mutatja, hogy Európa erdei egyre nagyobb nyomás alatt állnak.
A fentihez hasonló térképről a felszín feletti biomassza csökkenésének relatív súlyosságát olvashatjuk le. A színskála a zavaró hatás vagy fakitermelés előtt mért biomasszához viszonyított százalékos veszteséget mutatja. Magyarország területére fókuszálva egyrészt látható, hogy hazánk erdőborítottsága nem kifejezetten nagy (vagyis a pontok mérete vagy apró, vagy hiányoznak is, ahol 25% alatti az erőborítottság). Másrészt aggasztó, hogy a pontok zöme sárga és narancs árnyalatú, ami szinte teljes veszteségére utal azokon a helyeken, ahol változások történtek az erdőkben. (Kép: ESA, adatok: Kowalski et al. 2026)
A vizsgálat alapját az Európai Űrügynökség (ESA) éghajlat-változási kezdeményezése (Climate Change Initiative) keretében készült, hosszú időtartamot átfogó műholdas biomassza-adatbázis adta, amely radaros földmegfigyelő műholdak – köztük a Copernicus Sentinel-1, az Envisat ASAR, valamint a japán ALOS műholdak – mérésein alapul. A kutatók így évről évre nyomon tudják követni, hogyan változik az erdők faanyagkészlete kontinensnyi léptékben.
A jövőben még pontosabb képet kaphatunk a világ erdeinek állapotáról az ESA Biomass műholdjának segítségével. A 2025 áprilisában pályára állított műhold a világ első olyan űreszköze, amely P-sávú apertúraszintézises radart használ az erdők fás biomasszájának közvetlenebb mérésére. A nagyobb hullámhosszú radarjelek képesek áthatolni a lombkoronán, így nemcsak a levelekről, hanem a fatörzsekről és vastag ágakról is információt szolgáltatnak. Az erdőkben tárolt szénkészlet döntő része épp itt található.
Az európai erdők ma a kontinens szárazföldi szénraktárainak egyik legfontosabb elemét jelentik: a felszín feletti biomasszában mintegy 10,6 milliárd tonna szén tárolódik. Ha azonban a biomassza-veszteség tovább gyorsul, az nemcsak az erdők egészségét veszélyezteti, hanem gyengítheti Európa természetes szénelnyelő képességét is. A műholdas földmegfigyelés kulcsfontosságú eszköz annak nyomon követésében, hogy kontinensünk erdei miként reagálnak a klímaváltozás és az emberi tevékenység egyre erősödő hatásaira.
Kapcsolódó link:
