Oroszország 2036-ban egy a Vénuszra leszálló űrszonda indításával élesztené újra a szovjet űrdicsőséget.
Most 2026-ot írunk, a tervezett évszám pedig még elég messze van ahhoz, hogy éljünk a gyanúperrel: nem biztos, hogy az elképzelés addigra meg is valósul… Mindenesetre tervekből nincs hiány. Több mint egy évtizede, 2015-ben részletesen írtunk a Venyera-D-vel kapcsolatos akkori elképzelésekről, amelyek – mily meglepő – legkorábban épp egy évtizeddel későbbi, 2025-os starttal számoltak. Utána 2022-ben, Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háborúja kitörése után egy cikkünkben is említettük a Venyera-D küldetést, amelyet akkori állás szerint 2029-re álmodtak meg, a NASA pedig fedélzeti tudományos műszerekkel járult volna hozzá. Ezt az együttműködést azonban eltörölte a történelem: a NASA már nem vesz részt oroszokkal közös űrprojektekben – a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetését kivéve.
Bár űrterveikben és azok menetrendjében sok minden bizonytalan, az oroszok nem mondtak le az elképzelésről. A Venyera-D egy a Vénusz légkörét tanulmányozó ballont, egy leszállóegységet és egy keringőegységet küldene belső bolygószomszédunkhoz. A küldetés része annak az űrszondasorozatnak, amelyet Oroszország a Holdra és a Vénuszra tervez indítani. Ezek – a hivatalos közlések szerint – központi helyet foglalnak el az orosz űrügynökség szerepét betöltő Roszkoszmosz Naprendszer-kutatási törekvéseiben. A Venyera-D egyik fő tudományos célja a mikrobiális élet keresése lenne a Vénusz felhőiben, a bolygó légkörében található foszfin és ammónia (mint lehetséges biomarkerek) közelmúltbeli – tudományos körökben azonban erősen vitatott – felfedezéseit követően. A vénuszi életről alkotott, egyelőre meglehetősen spekulatív elképzelésekről már több mint két évtizede az Űrvilágon is olvashattak.
Ez a remélt új Vénusz-projekt folytatná a korábbi, az egykori Szovjetunió által üzemeltetett Venyera űrszondák 1960-as, 70-es és 80-as években végrehajtott leszállási kísérleteinek sorozatát. Mindmáig a Szovjetunió az egyetlen ország, amelynek sikerült űrszondát leszállítani és üzemeltetni a Vénusz felszínének pokoli körülményei között, ráadásul több alkalommal is.
Sikertelen kezdeti próbálkozásokat követően az elsőség az 1970-es Venyera-7 szondához fűződik. Ez a nem túl sima leérkezése után még 23 percig küldött gyenge jeleket a kb. 480 Celsius-fokos hőmérsékletű, a földfelszíni légnyomásnál több mint 90-szer nagyobb nyomású környezetből. Az első képeket a Vénusz felszínéről az 1975-ös Venyera-9 küldte, az első színes képekkel és egy idegen bolygón valaha készített első hangfelvételekkel az 1981-es Venyera-13 szolgált. Összesen négy olyan szovjet űrszonda volt, amelyek képeket is küldtek haza a Vénusz felszínéről: a 9-es, 10-es, 13-as és 14-es számú Venyera (a név jelentése oroszul nem más, mint Vénusz).
A Szovjetunió 22 év leforgása alatt több mint egy tucat Venyera küldetést indított. A Venyera-1 és -2, amelyeket 1961 februárjában, illetve 1965 novemberében indítottak útnak, a Vénusz melletti elrepülést célozták, de nem küldték vissza a szükséges adatokat. A Venyera-3 a terveknek megfelelően 1966 márciusában belépett a légkörbe, de végül csendben maradt. A sorozat következő három űrszondája, a Venyera-4, -5 és -6 belépett a légkörbe és adatokat is küldött vissza, amelyek segítettek előkészíteni az első sikeres leszállási kísérletet, amelyet a Venyera-7 végzett 1970 augusztusában. A Szovjetunió ezután nem kevesebb mint további kilenc küldetést indított a Vénuszra leszálló és keringő űrszondák formájában. A sort az 1983-as Venyera-16 zárta.
A Vénusz űrszondás kutatása azóta persze nem maradt meg szovjet/orosz privilégiumnak, hiszen amerikai, európai és japán űreszközök is vizsgálták közelről a különleges bolygót. Igaz, ezek egyikét sem szánták a légkörbe lépésre és a felszín elérésére. Nem is az orosz az egyetlen nemzet, amely szeretne visszatérni a Vénuszhoz. A NASA VERITAS és DAVINCI projektjei egyelőre épp hogy megúszták a leállításukat, átvészelték a 2026-ra tervezett amerikai költségvetési megszorításokat. Az Európai Űrügynökség (ESA) az EnVision küldetést tervezi. India is beszállna a bolygó kutatásába egy 2028-ra tervezett saját keringő űrszondával, amelynek neve Sukráján (Shukrayaan). Az amerikai Rocket Lab cég pedig a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel (Massachusetts Institute of Technology, MIT) karöltve idén szeretné felbocsátani a Venus Life Finder nevű űrszondát.
Kapcsolódó link:
Russia aims to reclaim Soviet space glory with 2036 launch of ambitious Venus mission (Space.com)
