A bő két évtizede működő sikeres gamma- és röntgencsillagászati űrtávcső vészesen csökkenő magasságú pályájának megemelésére küldött műhold nem tudja végrehajtani feladatát.
Ahogyan arról a hónap elején mi is beszámoltunk, a NASA Neil Gehrels Swift űrtávcsövének megmentésére, vagyis üzemidejének meghosszabbítására készített és felküldött Link nevű űreszköz is bajba került, miután a beüzemelése során gondok akadtak a helyzetszabályozó rendszerével. Augusztus közepe felé aztán kicsit biztatóbb hír érkezett. Eszerint megmentették a megmentőt, mivel a Linket üzemeltető Katalyst Space vállalat szakembereinek sikerült feltölteni egy szoftverfrissítést, amelynek segítségével végül stabilizálni tudták az űreszközt. Így elkezdhetik a manővereket a Swift megközelítéséhez. Eközben a NASA Swiftet irányító csapata sem tétlenkedett, mivel kidolgoztak egy olyan működési módot, amellyel sikeresen csökkentették a légellenállást és kicsit lelassították az űrtávcső pályájának süllyedését. A Swift jelenleg kb. 347 km magasan kering a felszín felett. A tervezett pályaemelő manőver sokkal nehezebbé válna, ha addigra 300 km alá jutna az űrtávcső.
Az öröm azonban a jelek szerint korai volt, csodák, úgy tűnik, nincsenek. A NASA legújabb, augusztus 19-ei közlése szerint a Swift pályaemelésére már nem látnak esélyt. A Link nem lesz képes befogni és magasabbra „vontatni” az űrtávcsövet. Így hamarosan – valószínűleg még az idei év vége előtt – véget érhet a Swift űrtávcső története. Eléri a légkörnek azt a sűrű tartományát, ahol a megnövekvő légellenállás megakadályozza, hogy a Föld körüli keringési pályán maradjon. A Swift ekkor elizzik a légkörben. A pontos időpontot nem lehet megjósolni, az függ a felsőlégkör aktuális állapotától.
A még 2004-ben felbocsátott és eredetileg csupán 2 évig tartó küldetésre tervezett Swift különleges szerepet tölt be a csillagászatban: elsősorban a gamma-kitöréseket figyeli, amelyek az Univerzum legnagyobb energiájú, rövid ideig tartó robbanásai közé tartoznak. Az űrtávcső nagy előnye, hogy egy gamma-kitörés észlelése után rendkívül gyorsan a jelenség felé tud fordulni, és több hullámhosszon is megfigyelheti annak utófénylését.
A Swift több mint két évtized alatt rengeteg ilyen esemény vizsgálatához járult hozzá, és fontos szerepet játszott a gamma-kitörések, szupernóvák, fekete lyukak és más változó égi jelenségek kutatásában. (A Swiftről és eredményeiről szóló számos korábbi cikkünkből egy válogatás a lap aljáról elérhető. – A szerk.) Az űreszköz eredetileg mintegy 600 km-es magasságban keringett, pályája pedig az évek során fokozatosan alacsonyabbra került. A közelmúltban felerősödött naptevékenység tovább gyorsította ezt a folyamatot. A Föld felsőlégkörének kiterjedése ilyenkor megnövekszik, az egyre nagyobb légköri fékeződés miatt a Swift gyorsabban veszített magasságából.
A NASA ezért 2025-ben 30 millió dolláros szerződést kötött az arizonai Katalyst Space Technologies vállalattal egy rendhagyó küldetésre. A terv lényege az volt, hogy egy erre a célra épített műhold megközelíti a Swiftet, mechanikusan befogja, majd saját hajtóműveivel magasabb, stabilabb pályára emeli. A Link célja volt nagyjából 347 km-ről újra 600 km-re emelni a Swift pályamagasságát. Ez jelentősen csökkentette volna a fékeződést, és így hosszú évekkel meghosszabbíthatta volna az űrobszervatórium élettartamát. A küldetés ráadásul úttörő lett volna: egy kereskedelmi űreszköznek kellett volna befognia egy olyan, kormányzati tulajdonú műholdat, amelyet eredetileg egyáltalán nem készítettek elő ilyen manőverre.
A Link kifejezetten rövid idő alatt megépült, és július elején el is indult egy Pegasus XL hordozórakétával. Néhány héttel később azonban komoly gondok adódtak a fedélzeten az űreszköz térbeli helyzetét beállító rendszerrel. A Link ellenőrizetlen forgásba kezdett, ami különösen súlyos probléma egy olyan küldetésnél, amelynek végén néhány méteres pontossággal kellene megközelíteni és végül befogni egy másik műholdat. A Katalyst szakemberei megpróbálták helyreállítani az irányítást, többek között új vezérlőszoftvert is feltöltöttek. A beavatkozás ugyan lassította a nem kívánt forgást, de nem sikerült teljesen megszüntetni a problémát. A NASA és a vállalat végül arra jutott, hogy a Swift biztonságos befogását és pályaemelését a rendelkezésre álló szűkös időkeretben már nem lehet végrehajtani.
Bár a Swift sorsa ezzel megpecsételődik, azt mondják, hogy a Link mégsem teljes kudarc, hiszen sokat tanultak és még tanulhatnak is belőle. A NASA ugyanis nem állítja le teljesen a Link küldetését. A mentőműhold továbbra is megpróbálja majd megközelíteni a Swiftet, és manővereket hajt végre mellette. A cél immár nem a befogás és a pályaemelés, hanem annak demonstrálása, hogy a Link egyáltalán képes egy másik, nem együttműködő űreszközhöz biztonságosan közel kerülni és mellette manőverezni. Ez elsőre sovány vigasznak tűnhet, de a későbbi űreszköz-szervizelési és -javítási küldetések szempontjából fontos tapasztalatokkal szolgálhat. Ez lehet ugyanis a jövő útja: várhatóan egyre több olyan műhold működik majd Föld körüli pályán, amelynek élettartamát üzemanyag-utántöltéssel, javítással vagy – mint a mostani, végül elvetélt próbálkozás során – pályakorrekcióval szeretnék meghosszabbítani.
A Swift megmentése eleve kockázatos vállalkozás volt, így a sikertelensége sem egészen váratlan. A NASA a szerződés megkötésekor már tudta, hogy az űrtávcső pályája gyorsabban süllyed a vártnál, ezért a Katalyst számára kevesebb mint egy éve állt rendelkezésre a Link megtervezésére, megépítésére és tesztelésére. Egy ilyen rövid fejlesztési idő egy teljesen új típusú szervizküldetés esetében önmagában is komoly kihívás. A NASA szerint a küldetés olyan nagy kockázatú, de nagy potenciális haszonnal járó vállalkozás volt, amelyet érdemes volt megpróbálni. Jared Isaacman, a NASA vezetője is ezt hangsúlyozta: bár nem ebben a végkifejletben reménykedtek, de a küldetés során szerzett tapasztalatok értékesek lehetnek a jövőbeli űrszervizelési programok számára.
Kapcsolódó cikkek:
Egy egzotikus csillag hatalmas kitörése
Rendkívül rövid gamma-kitörést észlelt a Swift
Gamma-villanás a „világ végéről”
Távolsági rekorder gamma-kitörés
Az Androméda-köd ultraibolya képe
Mosolygós galaxisarc két fekete lyukkal
Láthatatlan galaxis a „sötét korból”
Százezer új kozmikus röntgenforrás
Gyorsan elrepült a Swift első tíz éve
Fontos mérföldkő az űrtávcsőmentő akcióban
Bajba került a megmentő, így veszélyben a Swift is
Kapcsolódó linkek:
NASA Updates Next Steps for Commercial Swift Boost Mission (NASA)
Private mission to save NASA’s Swift space telescope fails (Space.com)
